ÖNKORMÁNYZATI ÉS MUNKÁLTATÓI LAKÁSTÁMOGATÁSOK
A lakástámogatási rendszerrel foglalkozó cikk-sorozatunk harmadik darabja a lakáscélú önkormányzati támogatásokkal, a munkáltatói lakáscélú támogatásokkal, továbbá a lakáscélú támogatásokat érintő legfontosabb, 2019. január 1-től hatályos adózási szabályokkal foglalkozik.
A lakáscélú önkormányzati támogatásokról minden esetben az adott települési önkormányzat képviselő testülete által hozott és az önkormányzatok honlapján megtalálható rendeletéből tájékozódhatunk.
A települési önkormányzatok általában bizonyos éve bejelentett lakóhellyel, vagy folyamatosan bejelentett tartózkodási hellyel, saját megtakarítással rendelkező, rászoruló kérelmezők részére biztosítják a lakáscélú helyi támogatásokat általában kamatmentes kölcsön és/vagy vissza nem térítendő támogatás formájában az alábbi célokra:
- saját tulajdonú lakás építése, bővítése, átalakítása, komfortfokozat növelése, energiatakarékos felújítása
- lakás vásárlásának támogatása
Az önkormányzat a rendeletben minden esetben meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet a lakásvásárlás és építés esetén, a telekárat nem tartalmazó vételár és építési költség nem haladhat meg.
További feltételként szokták az önkormányzatok meghatározni, hogy a kérelmező rászorult legyen vagyis a kérelem benyújtásakor, valamint a kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező és a vele együttlakó, vagy együttköltöző közeli hozzátartozó, élettárs tulajdonában, haszonélvezetében ne legyen másik beköltözhető lakás, valamint a kérelmező jövedelme az irányadó öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének mértékét elérje, de az önkormányzati rendeletben meghatározott jövedelmet ne haladja meg, valamint a lakás megfeleljen a méltányolható lakásigénynek. Elvárás továbbá, hogy a rászorultság igazolása mellett legyen bizonyos saját erős megtakarítás is.
Az önkormányzati lakáscélú támogatás szempontjából méltányolható a lakásigény 1 vagy 2 személy esetén amennyiben a támogatási cél minimum 1 és maximum 3 lakószoba kialakítása/vagy ilyen lakás megvásárlása, míg 3 személy esetén minimum 1,5 de maximum 3,5 lakószoba, 4 személy esetén pedig minimum 2, de maximum 4 lakószoba. A személyek számánál a kérelmezőt és a vele együttlakó, vagy együttköltöző közeli hozzátartozót, élettársat kell figyelembe venni.
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa pedig egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.
A lakásépítési támogatást általában kamatmentes kölcsön formájában szokták az önkormányzatok nyújtani azzal, hogy lakásvásárlás és lakásépítés esetén a kölcsön összeg magasabb, míg építkezés (lakásbővítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés, átalakítás, valamint a lakás komfortfokozatának növelése) esetén alacsonyabb.
Munkáltatói lakáscélú támogatás
A munkáltatók természetesen saját maguk dönthetnek arról, hogy a munkavállalóik részére milyen – akár lakáscélú – támogatást nyújtanak. Ezt azonban nyilvánvalóan annak figyelembe vételével teszik, hogy ezen támogatásokat adómentesen tudják-e nyújtani a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) rendelkezései alapján.
A munkáltatóknak 2018. december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy a munkaviszonyhoz kötődően adómentesen nyújtsanak lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatást, illetve más típusú, de a lakhatás biztosításához kapcsolódó adómentes támogatást (mobilitási célú lakhatási támogatás az albérlettel összefüggésben). Az ezzel kapcsolatos szabályok 2019. január 1-től megváltoznak, és a munkáltató adómentesen ilyen jogcímen a munkavállalójának már nem nyújthat támogatást.
Fontos tudni, hogy a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, azaz a még 2019. január 1-ét megelőzően nyújtott lakáscélú támogatások nem veszítik el adómentes jellegüket.
2019. január 1-től a lakhatással kapcsolatosan a munkáltató az alkalmazottjának továbbra is adómentesen biztosíthatja a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezést, módosított szabályok mellett. E körben munkásszállásnak minősül a munkáltató tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a munkáltatóval munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, vagy lakás haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van. Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést, azzal, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása, és nem adómentes az elhelyezés, ha a munkáltató olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásol el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.
További és talán legelterjedtebb támogatási forma a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtása a munkavállalók részére. Lényegét tekintve ezen kölcsönt a munkáltató munkavállalójának akár kamatmentesen, az ebből eredő ún. kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adómentességet kihasználva nyújthatja, amennyiben a jogszabály által megkövetelt feltételeknek a kölcsön megfelel. A szabályok 2019. január 1-től módosultak, kikerült a jogszabályból a méltányolható lakásigény követelménye, továbbá változott a lakószoba fogalma és megszűnt az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalom is.
2019. január 1-től tehát azon munkáltató által az alkalmazottjának nyújtott, a jogszabály által elvárt kamatnál alacsonyabb, vagy akár kamatmentes kölcsönökre alkalmazható az adómentesség szabálya, amely esetén ugyanazon alkalmazottnak nyújtott hitel a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget nem haladja meg és azt a munkáltató hitelintézet, vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.
Amire a kedvező kamatozású, vagy akár kamatmentes munkáltatói lakáscélú kölcsön felhasználható:
- lakás vásárlása: a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);
lakás bővítése: a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;
- korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig;
- akadálymentesítés: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;
- lakószoba: legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.
Helyi önkormányzatok által nyújtott kedvező kamatozású, vagy akár kamatmentes lakáscélú kölcsön
A munkáltató által nyújtott lakáscélú kedvező kamatozású, vagy akár kamatmentes kölcsönre vonatkozó szabályokkal azonos rendelkezéseket kell alkalmazni a helyi önkormányzatok által nyújtott kedvező kamatozású, vagy kamatmentes lakáscélú kölcsönökre is, azaz mindazokban az esetekben érvényesíthető a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adómentesség, amelyet a fentiekben részletesen ismertettünk azzal, hogy ebben az esetben a lakáscélú kölcsönt a helyi önkormányzat nyújtja magánszemély részére.
A lakáscélú lakástámogatások 2019. január 01-től hatályos adózási szabályai
A részletes szabályokat összefoglalva, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklete a munkáltatók által nyújtható lakáscélú támogatások körére nézve 2019. január 1-től jelentős átalakuláson ment keresztül.
2019. január 1-től a lakáscélú támogatásokhoz kapcsolódóan a magánszemélyek adómentes jövedelmeként rögzíti a korábbi cikkekben ismertetett lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatást ( ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is), továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatást.
Adómentes jövedelemnek minősül a települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás abban az esetben az önkormányzat a támogatást a rászorultság feltételeinek rendeletben történő megállapítása mellett – rászoruló családok részére, és a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához biztosított központi költségvetési hozzájárulásként megillető összeg – a központi költségvetésről szóló törvényben – jogszerű felhasználására meghatározott cél(ok)ra nyújtja.
Adómentes továbbá a lakáscélra nyújtott hitel törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része is.
Adómentes a munkáltató részéről az alkalmazottjának biztosított szolgálati lakásban, vagy munkásszálláson történő elhelyezése a részletszabályok betartása mellett.
Szintén ide tartozik a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adómentesség, amely a munkáltatói kölcsön, illetve a helyi önkormányzat által biztosított kölcsön folyósításával összefüggésben illeti meg a magánszemélyt.
A munkáltató részéről nyújtott vissza nem térítendő támogatások adókedvezményének 2019.01.01-i megszüntetésével várhatóan az előbb említett kedvezményes formák még nagyobb szerepet kapnak a lakáscélú támogatások közül.
