HÉT DOLOG, AMELYET TUDNI ÉRDEMES A FOGLALÓRÓL, AZ ELŐLEGRŐL ÉS A KÖTBÉRRŐL
Az ingatlan adásvételek egyik fontos kérdése, hogy milyen biztosítékok kerüljenek a szerződésbe, amelyek kellőképen védik mind az eladót mind a vevőt a jogügylet zavartalan lebonyolítása érdekében.
Mi a foglaló?
A lakás megvásárlására vonatkozó szerződés aláírásakor az első pénzmozgást, a vevő által az eladónak fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a szerződésben kifejezetten rögzíteni szükséges, hogy a vevő foglaló jogcímen adja át a példa kedvéért az 50.000.000,-Ft lakás vételárából az első 5.000.000,-Ft összeget.
Csak azt lehet foglalónak tekinteni, amely összeget a szerződés aláírásakor fizet a vevő?
A kérdés szokatlannak tűnhet, de egyáltalán nem lényegtelen. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépést megelőzően ugyanis csak a szerződés aláírásakor – általában készpénzben – átadott összeget lehetett foglalónak tekinteni, különösen abban az időben, amikor még a banki utalások teljesítése nem órákig, hanem napokig tartott. Ebben a kérdésben a jogalkotókat a gyakorlat arra vezette, hogy lehetővé tegyék, hogy a foglalót átutalással, akár a szerződéskötést követően is fizethesse a vevő.
Mekkora lehet a foglaló mértéke?
Foglalóként a gyakorlatban a vételár 10%-ának megfelelő összeget szoktak meghatározni, amely kellően magas összeg ahhoz, hogy egyik fél se gondolhassa úgy, hogy megéri a szerződéses megállapodást felrúgni. A jogszabály konkrétan nem korlátozza a foglaló mértékét, azonban garanciális szabályként rögzíti, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. A bírói gyakorlat általában a vételár 30%-nál magasabb összeget tekinti túlzott mértékűnek, azonban ebben a körben minden esetben a konkrét szerződéses feltételeket és a szerződéskötés körülményeit is vizsgálni kell.
Foglaló vagy vételár előleg?
Az eladó és a vevő megállapodásától függ, hogy a foglalón felül vagy a helyett fizet-e a vevő az eladónak vételár előleget. Ahogy arra a fentiekben már utaltunk, amennyiben a szerződésből csak annyi derül ki, hogy 5.000.000,-Ft-ot megfizetett a vevő az eladónak, akkor azt csak vételárelőleg fizetésnek lehet tekinteni, foglaló fizetésnek semmiképp, mert nincs a szerződésben konkrét utalás arra nézve, hogy ez foglaló lenne. Amennyiben az 50.000.000,-Ft-os lakás vételáraként az eladó 10.000.000,-Ft megfizetésére tart igényt és azt a vevő is elfogadja, és foglalót is kötnek ki a felek, akkor a szerződésben pontosan rögzíteni szükséges, hogy 5.000.000,-Ft foglaló jogcímen, míg további 5.000.000,-Ft vételárelőleg jogcímen kerül kifizetésre. Abban az esetben, ha a vételárat egyébként is több részletben kell megfizetni, a vevő által fizetett további részleteket is vételárelőleg jogcímen adja át a vevő az eladónak.
Mi lesz a foglalóval és mi az előleggel?
Amennyiben a szerződés teljesítése a felek megállapodása szerint megtörténik, akkor a vevő vételár jogcímen fennálló tartozása a foglaló összegével csökken. Tehát akkor, amikor számba veszik, hogy a vevő részéről a szerződéses vételár megfizetésre került-e, akkor a foglaló jogcímen megfizetett összeget is figyelembe veszik, mint a vételárfizetés részét.
Azonban nem minden szerződés megy teljesedésbe. Attól függően, hogy a szerződés meghiúsulása kinek róható fel, a foglalóként átadott összegnek is különböző sorsa lesz:
- Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
- A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti.
- A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
A foglaló gyakorlatilag egy kárátalányként fogható fel, ezért is került szabályozásra, hogy a kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
Mindaddig, amíg a szerződés teljesítése a felek részéről a megállapodottak szerint zajlik, és egyikük sem kívánja azt felrúgni, addig nem tulajdonítanak a szereplők nagy jelentőséget annak, hogy a kifizettet összeg foglaló vagy előleg címen került megfizetésre. Azonban nem egy esetben előfordul, hogy a korábban közzétett hirdetés alapján a lakásra az eladó már előszerződést kötött, foglalót vett át, azonban jelentkezik egy érdeklődő és visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatot tesz. Az eladónak ekkor azt kell mérlegelnie, hogy megéri-e neki, hogy a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie a vevőnek és meg kell térítenie a vevőt ért esetleges kárt is. Ha a foglaló összege nagyon alacsony, akkor a jobb üzlet reményében az eladó nem kizárt, hogy ezt az „áldozatot” is meghozza.
A foglalóval szemben a vevő által az eladónak vételár előleg jogcímen átadott pénzösszeg a szerződés meghiúsulásakor alapvetően visszajár, az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban a szerződésszegő vevő által okozott kár miatt az eladó azt gyakran csak hosszas eljárásokat követően fizeti vissza a vevőnek.
Banki hitelből fizetem a vételárat. Visszajár-e a foglaló, ha a bank nem ad hitelt?
Az ingatlan adásvételi szerződésben a felek által megállapított vételár kifizetésének kötelezettsége a vevőt terheli, így abban az esetben, ha a vételár teljesítéséhez hitelt vesz fel és nem saját erőből teljesíti azt, ez a vevő érdekkörében felmerülő oknak minősül. Abban az esetben tehát, ha a bank nem nyújt hitelt, vagy nem olyan mértékben, ahogy azt a vevő igényelte és a vevő ezért nem tudja az eladó felé teljesíteni a vételár fizetési kötelezettségét és a szerződés meghiúsul, ebben az esetben a vevő a foglalót elveszíti.
Ezért is nagyon fontos, hogy a vevő az adásvételi szerződés aláírása előtt kellő körültekintéssel járja körbe a hitelfelvétel lehetőségét és feltételeit, minimalizálva ezzel a kockázatát.
Mi a kötbér?
A foglalóhoz hasonlóan, kifejezetten a szerződésben kikötött és nem a jogszabálynál fogva fennálló biztosíték, a fél által önként, a szerződésszegés esetére vállalt pénzfizetési kötelezettség a kötbér meghatározása.
A kötbér írásban köthető ki. Alapvetően kétfajta kötbér létezik:
- A késedelmi kötbért abban az esetben kell fizetni, ha valamely kötelezettségét, amelyet kötbérrel biztosított a fél nem teljesíti határidőben. Ennek leggyakoribb példája, amikor az eladó vállalja, hogy ha az ingatlan birtokának átadását nem teljesíti határidőben, akkor napi tételben meghatározott kötbért fizet a vevőnek.
- A kötbér másik fajtája a meghiúsulási kötbér, amikor a teljesítés elmaradása esetére állapítanak meg egy fizetendő összeget a felek. Például a vevő vállalja a vételár 15%-ának megfizetését meghiúsulási kötbérként, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért ő felelős. Ebben az esetben a vevő által fizetendő meghiúsulási kötbér összegébe be kell számítani a kikötött és a vevő által átadott foglaló összegét. Meghiúsulási kötbér esetén a másik féltől a szerződés teljesítését nem lehet elvárni, az összeg megfizetése egy átalány kártérítésként működik.
A foglalóhoz hasonlóan a túlzott mértékű kötbért a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
Addig, míg a foglaló visszafizetése illetve elvesztése csak a szerződés lehetetlenné válásához kapcsolódik, addig a kötbér bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat és a kötbérfizetés csak a szerződésszegés bekövetkeztével válik esedékessé.
2022.04.30.
