„ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS BÉRLETI JOGA ELADÓ!” – GYANÚS KELL LEGYEN EGY ILYEN HIRDETÉS?
Magyarországon az emberek nagy része az otthonát saját tulajdonú lakásban képzeli, szemben a nyugat-európai szokásokkal, ahol nagyobb számban jellemző a bérlakás konstrukció. Annak, aki nem rendelkezik olyan anyagi forrásokkal, hogy saját tulajdont vásároljon magának, megoldást jelenthet egy önkormányzati bérlakás megszerzése.
Mi is az a lakásbérleti jog? A bérleti jog egy olyan vagyonértékkel bíró jog, amely a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött bérleti szerződés alapján jön létre és a bérleti jog jogosultját (a bérlőt) felhatalmazza arra, hogy a bérlettel érintett ingatlant, lakást, a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerint határozott vagy határozatlan ideig rendeltetésszerűen maga, illetve a bérbeadó által engedélyezett, vagy/és a jogszabályban meghatározott személyekkel együtt használja, a bérleti díjat és jogszabályban meghatározott költségeket fizesse.
Miért vagyonértékű jog a bérleti jog?
Azért nevezzük a bérleti jogot vagyonértékű jognak, mert az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor ezt, mint terhet kell figyelembe venni. Ha a tulajdonos egy ilyen ingatlant akar értékesíteni, akkor ezen teher figyelembevételével alacsonyabb vételárra számíthat, hiszen az ingatlan nem vehető birtokba, használatba, azt a bérleti szerződés feltételei szerint a bérlő részére biztosítani kell. Ki kell emelni, hogy nem minden jogviszony vonatkozásában veszik figyelembe a bérleti jogot, mint vagyonértékű jogot. A bérleti jog az Illetéktörvény alkalmazásában és fogalmai szerint az illetékkötelezettség megállapítása szempontjából a 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerint valóban nem vagyoni értékű jog, tehát az ingatlant bérleti joggal terhelten megvásárló ezen jog értékével nem csökkentheti az illetékalapját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül hagyható.
Hogyan határozható meg a bérleti jog forgalmi értéke?
A Legfelsőbb Bíróság 74/1999. számú közigazgatási elvi határozatában is megállapította, hogy a bérleti jog értékét számos tényező befolyásolja, így az, hogy milyen összegű ellenértékért lehet bérleti jogviszonyt létesíteni, milyen anyagi teher vállalásával lehet a lakott lakást beköltözhetővé tenni, továbbá hogy a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok a bérlői pozíciót miként szabályozzák (mennyiben korlátozzák a tulajdonos bérleti szerződést megszüntető jogosultságát).
Az ingatlanforgalomban és a bírói gyakorlat alapján a bérleti jog (lakottság) az ingatlan (lakás) beköltözhető forgalmi értékét általában 40-60%-kal csökkenti.
A bérleti jog cseréje
A bérlő a lakás bérleti jogát – a bérbeadó hozzájárulásával – elcserélheti. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a bérlő és a cserepartner írásban csereszerződést kössenek egymással és ehhez a cseréhez a bérbeadó hozzájáruljon. Az úgynevezett cserealapot kizárólag az önkormányzati lakás és helyiségek vonatkozásában korlátozza a jogszabály, mivel itt előírás, hogy az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.
Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:
a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,
b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának
az iratokhoz történő benyújtását.
Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a fenti kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.
Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél
a) egészségügyi ok,
b) munkahely megváltozása,
c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása miatt cseréli el a lakást, és a jogszabály által említett indokok nem állnak fenn.