MIT KELL TUDNI A LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁSI RENDSZERRŐL

A mai lakáspiaci árak mellett nem kis fejtőrést okoz mind a fiataloknak, mind a fiatalokat segíteni kívánó szülőknek, hogy hogyan is oldják meg az önálló lakáshoz jutást. Az önállósodás első lépése lehet a lakásbérlés, azonban ez hosszú távon nem kifizetődő és bizonytalan formája a lakhatásnak. Magyarországon egyébként is a nyugat- európai országokhoz képest rendkívül magas, 90%-os azok aránya, akik saját tulajdonú ingatlanban laknak.

Cikkünkben először számba vesszük a magyarországi lakáscélú támogatási rendszer részeit és az alapvető fogalmakat, majd a későbbiekben bemutatjuk az egyes támogatási formák részletszabályait is.

A lakáscélú támogatási rendszer alapvető és legmarkánsabb pillére az állami lakáscélú támogatás.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet részletesen szabályozza nemcsak a természetes személyeknek közvetlenül nyújtható lakáscélú támogatásokat, hanem az önkormányzatok, társasházak, lakásszövetkezetek, víziközmű társaságok, értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítést végző vállalkozások, illetve a lakáscélú hitelezésben részt vevő jelzálog-hitelintézetek részére nyújtható támogatásokat is.
A magánszemélyeknek nyújtható lakáscélú támogatások közül közvetlen támogatások a lakásépítési és vásárlási kedvezmény (1), a fiatalok otthonteremtési támogatása (2), közvetett támogatás pedig a kiegészítő kamattámogatás (3).
A jelenleg nagy érdeklődésre számot tartó CSOK (vissza nem térítendő családi otthonteremtési kedvezmény (4)) nem ezen jogszabályban, hanem a 16/2016. (II.10.) kormányrendeletben került szabályozásra az adó-visszatérítési támogatás (5), valamint a többgyerekes családok otthonteremtési kamattámogatása (6) szabályaival együtt. A CSOK szabályainak 2018. december 01-i változásokat is tartalmazó ismertetésére a következő cikkben kerül sor.
Az állami lakáscélú támogatásokhoz sorolható továbbá a 337/2017. (XI.14.) Kormányrendelettel rendezett, három vagy többgyerekes családok lakáscélú jelzáloghitel tartozásainak csökkentését (7) célzó szabályösszesség. Ugyan ez nem klasszikus értelemben vett lakáscélú támogatás, azonban a központi költségvetésből igényelhető vissza nem térítendő állami támogatás a Magyarország területén lévő lakást, lakóházat terhelő lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentése érdekében igényelhető a meghatározott jogosulti körnek.

Az állami lakáscélú támogatáson kívül nem szabad elfeledkezni az önkormányzatok képviselő testülete által önkormányzati rendeletben szabályozott lakáscélú helyi támogatásairól (8) sem. Az önkormányzatok általában bizonyos időszak óta a településen lakó, vagy ott tartózkodó személyeknek biztosítanak támogatást a lakás vásárlásához vagy felújításához, bővítéséhez, de megfelelő eszköz az ilyen jellegű támogatás akkor is, ha az önkormányzat célja a lakosság számának növelése, illetve a fiataloknak a településre csábítása.

A lakáscélú támogatások nem elhanyagolható részét jelentik a munkáltatók által nyújtott lakáscélú kölcsönök (9). Az állami szektorban a munkáltatói kölcsönök feltételeit miniszteri szinten jogszabályban rendezik, míg a piaci alapon működő társaságok esetén az Állam adókedvezményekkel támogatja a kölcsönök minél szélesebb körben való elterjedését. A munkáltatói kölcsönre vonatkozó adózási szabályokról a folytatásban olvashat majd.

Tekintsük át a lakásépítési és vásárlási kedvezmény (1), és a fiatalok otthonteremtési támogatására (2) vonatkozó legfontosabb közös szabályokat és fogalmakat.
Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs.
A fentiekhez képest kivételesen közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

A közvetlen támogatás csak akkor igényelhető lakásvásárlással összefüggően, ha az eladó az igénylőnek nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és nem is élettársa. Az állami támogatás nem vehető igénybe akármilyen nagyságú lakásra. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége az alábbi feltételeknek megfelel:
A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jogszabályban – a jövedelmüktől függetlenül – meghatározott családtagok) számától függően a következő:
a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A lakásépítési és vásárlási kedvezmény (1) összege attól függően változik, hogy mire veszi igénybe valaki a támogatást. Új lakás vásárlása, építése esetén az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint a támogatás összege. Amennyiben a használt lakás vásárlása, bővítése a cél, akkor kedvezmény az előbb említett kedvezménnek a fele.

A fiatalok otthonteremtési támogatására (2) jogosultak a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 10%-kal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől, de nem lehet több, mint a település besorolása szerinti, előbb említett vételár korlát. A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik az előbb említett, használt lakás vásárlására vonatkozó kedvezménnyel, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át.
Fontos kiemelni, hogy a fenti kedvezményeket igénybe tudják venni azok a fiatal párok is, akiknek még nincs gyermekük, de a jogszabályban meghatározott éven belül gyermeket vállalnak. Ezt a lehetőséget nevezzük megelőlegező kölcsön felvételének, amellyel a kereskedelmi hitel felvételéhez szükséges önerő növelhető.
A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év. A gyermekvállalás határidőig történő igazolt teljesítése esetén a megelőlegező kölcsönt az Állam fogja megfizetni a hitelintézet részére, így ezzel az összeggel visszafizetendő hitel összege csökken.

Kiegészítő kamattámogatásról (3) akkor beszélünk, amikor a hitelintézet által nyújtott kölcsön kamata fizetését az Állam magára vállalja. Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint, amely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást.
A kiegészítő kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a 30 millió forintot nem haladja meg – a telekár nélkül számított – az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár.
A kiegészítő kamattámogatás a jogszabály által meghatározottak szerint számított állampapírhozam 60%-a, vagy a jogszabály által meghatározottak szerint számított referenciahozam 60%-a.
A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Folytatjuk….. a CSOK-kal