MIRE KELL FIGYELNI EGY BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNÉL?

A legfontosabb fogalmak a lakásbérletről

A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó a lakás időleges használatának átengedésére, a bérlő a lakás átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó és a bérlő között bérleti jogviszony jön létre, amely a felek megállapodásától függően lehet határozott vagy határozatlan idejű.

Írásba foglalva, de kell-e közjegyzői okirat?

Fontos kiemelni, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az írásbeliség jelen esetben garanciális szabály, hiszen egy tartós kapcsolatról van szó bérbeadó és bérlő között.

A bérbeadók gyakran élnek azzal a jogszabály adta lehetőséggel és igénylik, hogy a teljes bérleti szerződés, vagy legalább a bérlő által egy egyoldalú, a bérleti díj fizetésre és a kiköltözésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okirati formában kerüljön aláírásra. Ennek azért van jelentősége, mert a jogszabályban részletesen leírt feltételek esetén a bérbeadónak nem kell peres eljárást kezdeményeznie a bérlővel szemben, hanem a bérleti díj nemfizetése és a bérleti szerződés felmondása esetén, mind az elmaradt bérleti díjat és rezsi költséget, mind pedig a bérlő kiköltöztetését végrehajtás útján lehet kikényszeríteni.

Bérlő, bérlőtárs, albérlő, társbérlő

A bérleti jogviszonyban akár a bérbeadói, akár a bérlői oldalon is több személy állhat. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, akiket bérlőtársaknak nevezünk. A bérlőtársi jogviszony létrejöhet a szerződés megkötéskor, azonban lehet, hogy a lakást bérlő egy idő után szeretné megosztani a bérleményt egy másik személlyel, aki a bérleti szerződésbe ily módon, természetesen a bérbeadó hozzájárulásával és a bérleti szerződés módosításával beléphet. Nagyon gyakori eset, hogy az egyetemisták a költségek optimalizálása érdekében gyakorlatilag rezsiközösséget alkotva vagy eleve együtt bérelnek lakást, vagy megosztják a bérleményüket mással. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges, ami azt jelenti, hogy például a lakás teljes bérleti díját a bérlő bármelyik bérlőtárstól követelheti, akik majd egymás között kell elszámoljanak.

Fontos elhatárolni a bérlőtárs és az albérlő fogalmát. Az albérlet szó használata a hétköznapokban keveredik a bérlet fogalmával. Albérletről ugyanis akkor beszélünk, amikor a lakás tulajdonosa valakinek szerződés alapján biztosítja a lakást és engedélyezi, hogy a bérlő a lakást tovább hasznosítsa, tehát anélkül, hogy maga a lakásba költözne akár az egész lakást tovább, albérletbe adja. Ebben az esetben az albérlő a bérlő felé, a bérlő pedig a tulajdonos felé tartozik elszámolni, az albérlő nincs közvetlen kapcsolatban a lakás tulajdonosával.

Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérletről beszélünk. Ebben az esetben a bérlők egymástól függetlenek, mindenki külön köt szerződést a tulajdonossal és számol el vele minden hónapban.

Energiahatékonysági bizonyítvány

A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni. Ezt célszerű minden esetben a szerződés aláírása előtt megtekinteni, hiszen fontos információval szolgál a lakás komfortosságával, illetve a fizetendő rezsi mértékével kapcsolatban. Az energiahatékonysági bizonyítvány 10 évig érvényes.

Mi is az a kaució?

Akkor beszélünk a hétköznapi szóhasználattal szólva kaucióról, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. A bérleti szerződés megkötésekor általában 2 havi kauciót és az első havi bérleti díjat kell megfizetnie a bérlőnek. A bérlőket védő garanciális szabály, hogy abban az esetben, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. A kaució a bérlő nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére nyújt biztosítékot a bérbeadó számára, ugyanis a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult például a hátralékos közüzemi költségeket ebből az összegből rendezni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak a kaucióval el kell számolnia a bérlő felé. Ez a birtokba történő visszaadás után szokott megtörténni, hiszen lehetséges, hogy a kauciót a bérbeadónak éppen a nem szerződésszerűen visszaadott, megrongált lakás helyreállítására kell fordítania.

Rendeltetésszerű használat

A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. Ez azt jelenti, hogy a lakásban lévő fűtő, hűtő, melegvizet vagy az áramot szolgáltató berendezéseknek vagy a bérelt lakásban lévő mosógépnek használhatónak kell lennie. Tanácsos a bérleti szerződés aláírásával egyidőben tételes listát készíteni a lakásban lévő berendezésekről, berendezési tárgyakról és azokat célszerű ki is próbálni a későbbi viták elkerülése érdekében.

A lakbér és fizetése

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

Kell-e számlát adni-kapni a bérleti díjról?

Sokszor felmerülő kérdés a gyakorlatban a bérleti díj fizetéssel kapcsolatban, hogy kell-e számlát kiállítania a bérbeadónak.

Abban az esetben, ha a bérbeadó természetes személy, akkor attól függően, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében melyik formát választotta, a bérbeadási tevékenység az alábbi módokon végezhető:

  • egyéni vállalkozóként
  • adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélkül magánszemélyként
  • adószámos magánszemélyként.

A rendszeres bevételszerző tevékenységre tekintettel a természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is alanya az általános fogalmi adónak, ezáltal az Áfa tv-ben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett. A számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethető. Amennyiben a bérlő úgy döntene, hogy számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, tehát be kell jelentkeznie az adóhatóságnál. Ebben az esetben, illetve egyéni vállalkozó esetén számlát kell kiállítani feltüntetve azon az adóhatóságtól a bérbeadás céljára vagy az egyéni vállalkozás részére adott adószámot.

Abban az esetben, ha a bérbeadó például egy korlátolt felelősségű társaság, akkor a számla kibocsátási kötelezettség fennáll.

A bérbeadó attól függően, hogy az ingatlan bérbeadás alapvetően áfamentes tevékenységével összefüggésben választotta-e az áfa kötelessé tételt kell áfás vagy áfa mentes számlát kiállítania a bérleti díjról.

A bérleti szerződés megszűnése, felmondása

Sajnos nem alap nélküliek azok a történetek, amelyek arról szólnak, hogy a bérlők nem fizetnek bérleti és rezsi díjat, de kiköltözni sem akarnak a lakásból.

Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

Az itt ismertetett szabályok nagyon szigorúak és elmulasztásuk a felmondás jogellenességével jár.

Természetesen a bérlők nem tudnak a fenti szabályok alól kibújni az által, hogy nem veszik át a felszólító levelet vagy a felmondást, hiszen a levél átvételének megtagadása vagy egyszerűen át nem vétele esetén is beáll a kézbesítési vélelem, tehát úgy kell tekinteni, mintha a felszólításról, a felmondásról a bérlő tudomást szerzett volna.

Abban az esetben, ha a bérlő a bérleti jogviszony felmondással történő megszűnése ellenére nem költözik ki az ingatlanból, az ott tartózkodása idejére használati díjat köteles fizetni, amelynek összege a bérleti díj összegével egyezik meg. Természetesen köteles megfizetni a közüzemi költségeket is.

A bérbeadó zálogjoga

Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.

Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.

2022.04.30.