AMIT A HÁZASSÁGI VAGYONJOGRÓL TUDNI ÉRDEMES I. RÉSZ
Enyém?-Tiéd?- Miénk?
Egy megromlott házasságban, vagy élettársi jogviszonyban a gyermek elhelyezés kérdésén kívül ezek a kérdések merülnek fel leginkább és ennek rendezetlensége vezeti a párokat a csatamezőre. A viták egy ilyen élethelyzetben elkerülhetetlenek, azonban gondos előrelátással mérsékelhetők.
A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. A házassági vagyonjogi szerződés megkötését az esetek nagy részében a házasulandó fiatalok családja kezdeményezi és veti fel, nem egyszer komoly konfliktusokat okozva ezzel a még össze sem házasodott fiataloknak. Ennek praktikus okai lehetnek: Az egyik vagy mindkét fiatal családja fogja a közös élet kezdetét jelentő lakást, vagy ahhoz az anyagi forrást biztosítani, vagy éppen a saját rossz tapasztalatától szeretné gyermekét megkímélni, egy hosszadalmas válási procedúrától.
Házastársi vagyonközösség
Ha a házasulók nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetétől áll be, azaz ha a házastársak a házasságkötés előtt már együtt élnek, akkor az együttélésük kezdetétől fog hatályosulni a házastársi vagyonközösség kezdő időpontja. Ez azt jelenti tehát, ha a fiatalok összeköltöznek anélkül, hogy házasságot kötnének, de az együttélésüket házasság követi, akkor úgy azt kell vélelmezni, hogy vagyonközösségük már az összeköltözéssel kezdetét vette. Ha a házasságkötést megelőzően a pár nem él együtt, akkor a házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
Házastársi közös vagyon
Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egymás között egyenlő arányban illeti meg. Ezt azt jelenti, hogy minden egyes vagyontárgynak a házaspár mindkét tagja tulajdonosa függetlenül attól, hogy a kocsi vagy a lakás kinek a nevén szerepel a nyilvántartásban.
Házastársi külön vagyon
Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
A házastárs különvagyonához tartozik
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A felsorolásból is látható, hogy különvagyonnak olyan vagyonelemek tekintendők, amely a házastárs személyéhez kapcsolódik, kifejezetten neki szánták, vagy már megvoltak az összeköltözés előtt.
Fontos tudni, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, a közös vagyonba tartozik. Így a házastárs külön vagyonába tartozó lakás kiadásából származó bevétel – a költségek levonása után – a házastársakat közösen illeti meg.
Rendelkezés a házastársi közös vagyonnal
Nem egy esetben előfordul, hogy a házastársak közül csak az egyikük nevére veszik meg a lakást, így a tulajdoni lapot megtekintve egy laikus azt hihetné, hogy az az ingatlan csak az egyik házastárs tulajdona. A jogszabály által fennálló vélelemre tekintettel – miszerint a házasság alatt szerzett vagyon vonatkozásában vélelmezni kell, hogy az közös vagyonból került megvásárlására – alapvetően ezt is közös vagyonba tartozónak kell tekinteni, hacsak a fent említett, külön vagyonra vonatkozó feltételek nem állnak fenn.
A házastársi vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonba tartozó vagyontárgyakkal, és így a lakással is a házastársak közösen rendelkezhetnek, tehát meg kell beszéljék egymással, hogy vegyenek-e fel hitelt a lakásra, abban lakjanak vagy kiadják bérbe, felújítsák stb. Azonban ezen egyeztetésnek nem kell írásban megtörténnie, és újabb vélelem áll fenn abban a tekintetben, hogy az egyik házastárs általi rendelkezés – például az egyik házastárs nevén lévő lakás eladása – a házastársak egyetértésével történt.
A jogszabály külön biztosítékot rendel arra az időszakra, amikor a házastársi vagyonközösség már megszűnt, de a közös vagyon megosztása még nem történt meg, ugyanis ebben az időszakban a házastárs a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni. Ilyen esetben a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan lesz, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával, például a testvérével kötötte meg éppen annak érdekében, hogy a vagyont kimentse, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. A jogalkotó így akarta elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a már vitában álló felek közül az egyik házastárs azáltal, hogy csak az ő nevén van a lakás, azt a másik hozzájárulása nélkül eladhassa.
A házassági vagyonjogi szerződés
A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Mindez tehát azt jelenti, hogy házassági vagyonjogi szerződés esetében a felek szabadon rendezhetik vagyoni viszonyaikat. Ez tehát a közvélekedéstől eltérően nem az érzelmek hiányával egyenlő, hanem éppen, hogy a felek közötti esetleges későbbi konfliktusokat tudja megakadályozni vagy minimalizálni. Általában a legnagyobb értéket a vagyonban az ingatlanok jelentik, amelyek természetesen a következőkben ismertetésre kerülő vagyonjogi rendszerekben szerepelnek, az ingóságokkal együtt.
Az előbb említett törvényes vagyonjogi rendszeren kívül a jogszabály alapvetően két vagyonjogi rendszert nevesít.
Az egyik a közszerzeményi rendszer, amely esetében is létrejön bizonyos szerzeményi közösség, de ennek akkor lesz jelentősége, ha a házassági életközösség megszűnik. Ebben az esetben a házasságkötéssel, illetve az együttéléssel fent ismertetett közös tulajdon keletkezesé nem történik meg. Mindegyik házastárs tulajdonosa lesz azoknak a vagyontárgyaknak, amelyet saját maga vásárol a házasság alatt, és ezekkel a vagyontárgyakkal önállóan is rendelkezhet, azt csak ő használhatja, eladhatja, megterhelheti. Például a házasság ideje alatt vett lakását kizárólagosan használhatja, sőt el is adhatja a házastársa megkérdezése vagy beleegyezése nélkül. Eladás esetén a lakásért kapott vételár is a saját tulajdona, de a közszerzeményi vagyon része lesz. Mi is ennek a jelentősége? Nem más, mint az, hogy amikor azonban megszűnik az életközösség, ebben az esetben a másik házasfél követelheti a közszerzeményi vagyon felét. Hogy hogyan kell kiszámítani a közszerzeményi vagyont? Számba kell venni, hogy pontosan milyen, és milyen értékű vagyona van mindkét házastársnak külön-külön. Minden házastárs vagyonából külön-külön le kell vonni mindazokat az adósságokat, amelyek a házastársával közös tartozásokból őt terhelik, majd le kell vonni a különvagyonát is (tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva, vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján kizárólag őt illetik, ilyen pl. az örökölt autó), és ami maradt, az a közszerzeményi vagyon. A házastársak összes közszerzeményi vagyonát fele-fele arányban kell megosztani egymás között, így ha a fenti számításból az jött ki, hogy a közszerzeményi vagyon összesen 100 millió forint és ebből a feleség része „csak” 25 millió forint volt, míg a férjé 75 millió, akkor a férjnek 25 millió forintot kell a feleség részére megfizetni. Ez a fajta közszerzeményi vagyonból történő követelés kötelmi jellegű követelés, ez azt jelenti hogy pénzben követelhető és 5 év alatt elévül.
A másik a vagyonelkülönítési rendszer, amelynek lényege az, hogy semmilyen vonatkozásban nem keletkezik sem közös vagyon, sem elszámolási kötelezettség a házastársak között, mindenki azzal rendelkezik, amely az övé, függetlenül attól, hogy azt a házasság előtt vagy a házasság alatt szerezte és független attól is, hogy milyen jogcímen. A házassági vagyonjogi szerződésben természetesen megállapodhatnak úgy a felek, hogy a vagyonelkülönítés csak bizonyos vagyontárgyakra vonatkozik, nem mindenre. A jogszabály egyetlen garanciális szabályt állít fel, mégpedig azt, hogy a házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen kell viseljék. Ez lehet biztosíték arra, hogy az éppen GYED-en lévő kismama nem kerülhet kiszolgáltatott helyzetbe a házastársától azért, mert éppen nem folytat kereső foglalkozást, hiszen a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.
Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. A Házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti, részletes tájékoztatás az alábbi címen érhető el: https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/HEVSZENY.php
A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.
A következő cikkből megismerhetik azokat a szabályokat, amelyek a házastársi közös vagyon megosztása, a közös lakás használatára vonatkoznak a válás esetén.
