MIRE ÉRDEMES A 2019-ES ÉVBEN LAKÁSVÁSÁRLÁS ÉS ELADÁS KAPCSÁN FIGYELNI?
Egy lakás vásárlása vagy eladása függetlenül attól, hogy eladói vagy a vevői pozícióban vagyunk, az ember életét alapvetően meghatározó nagy döntés, és mint ilyen pontos tervezést, előkészítést és lebonyolítást igényel. Annál is inkább igaz ez, mivel legtöbb esetben az eladó egyben egy másik ingatlan vevője is lesz, míg a vevő sok esetben maga is eladó a saját ingatlana vonatkozásában.
Nézzük először az Eladó szemszögéből:
Első fontos lépés ellenőrizni a lakás tulajdoni lapját, hogy az általunk tudott esetleges terheken kívül nem szerepel-e egyéb teher az ingatlan-nyilvántartásban, nehogy ez az eljáró ügyvédnél derüljön ki. Az ügyfélkapu hozzáféréssel rendelkező személyek évente 2 alkalommal ingyenesen vehetik igénybe a tulajdoni lap megtekintési szolgáltatást a Földhivatal Nyilvántartási rendszerében. Társasházi lakás esetén célszerű már előre beszerezni a Társasház Alapító okiratát, a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), valamint a Házirendet, illetve ellenőrizni, hogy a lakást nem terheli-e közös költség tartozás, ugyanis ezeket az információkat a vevő az eladótól fogja kérni.
Amennyiben az ingatlan nem tehermentes, mert például banki hitelt vagy állami, önkormányzati vagy munkáltatói lakástámogatást vagy kölcsönt vettünk fel a megvásárlására, építésére vagy felújítására és ezért a lakás jelzálogjoggal és/vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, akkor az adásvétellel kapcsolatos egyeztetési tárgyalásokat és az adásvétel lebonyolítását gyorsítandó a kölcsönt nyújtó személytől szerezzük be azt a dokumentumot, illetve információt, amely tartalmazza, hogy pontosan milyen összeget, milyen számlára és meddig kell megfizetni ahhoz, hogy a jogosult bank, vagy egyéb kölcsönt nyújtó személy kiadja a tehermentesítési nyilatkozatot.
Lakás eladás esetén az eladónak legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben át kell adni a vevőnek a lakás energetikai tanúsítványát, amely a lakás energetikai minőség szerinti besorolását valamint az energia-megtakarításra irányuló javaslatot tartalmazza. Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes, újonnan épülő lakások esetén ennek elkészítése az építtető feladata.
Az eladóknak sokszor fejtőrést okoz, hogy bízzanak-e meg ingatlanközvetítőt a lakás eladásával, vagy maguk árulják azt. Amennyiben ingatlanközvetítő mellett döntünk, érdemes a megbízási szerződést tüzetesen áttanulmányozni és minden részletre kiterjedően megállapodni arról, hogy a megbízás kizárólagos lesz-e, vagy sem, illetve a lakás eladása esetén az eladónak pontosan milyen fizetési kötelezettségei lesznek az ingatlanközvetítő felé, az ingatlanközvetítő milyen módon fogja az ingatlant hirdetni, a leendő vevők részére bemutatni.
A lakáseladás egyik legnehezebb része a lakás eladási árának a meghatározása, amit elsődlegesen az eladók, mint irányárat határoznak meg. A piaci árakról adatokat gyűjthetünk a hirdetésekből, azonban megbízhatunk ingatlanforgalmi szakértőt (vagy értékbecslőt) is az eladási ár megállapításával. Ha ingatlanközvetítőhöz fordulunk, általában az adott területen alkalmazott piaci árakról tudnak felvilágosítást nyújtani. A jelenlegi keresleti és kínálati viszonyok között nem egyszer előfordul, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a lakás eladási árából nem alkudoznak a vevők, hanem éppen, hogy licitálnak rá.
Az eladónak érdemes végiggondolnia, hogy a lakás vételárára milyen mértékben és milyen ütemben van szüksége, illetve mikor fogja tudni a lakást véglegesen kiürítve a vevőnek átadni. Ezek a szempontok, túl az ingatlan elhelyezkedésén, méretén, felszereltségén és állapotán, mind-mind befolyással vannak a vételár meghatározása körében.
A vételár ütemezésének azért van jelentősége, mert abban az esetben, ha az eladó egyben vevő is és egy másik lakást az eladási árból kíván finanszírozni, akkor szüksége lesz egy olyan összegre, amelyből a foglalót vagy előleget vevőként fizetni tudja, vagy éppen az eladásra kínált lakást kell tehermentesítenie. Nem kötelező érvényű szabály, de a gyakorlatban az adásvételi szerződés aláírásával történik egy 10%-os foglaló fizetés, míg a vételár fennmaradó részének megfizetésére a vevő által használt finanszírozási lehetőségtől vagy képességtől függően akár több részletben kerül sor, teljes egészében pedig legkésőbb a lakás tényleges átadásakor. Súlyosan zsebbe vágó kérdés és az ingatlan vételárának meghatározása körében egy előrelátó eladó mindenképpen számításba veszi az ingatlan értékesítéséből eredően felmerülő adófizetési kötelezettségét is.
Az ingatlan adásvételi szerződéssel összefüggésben az eladót, illetve a haszonélvezeti jogról ellenérték fejében lemondó személyt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) alapján terhelheti adófizetési kötelezettség.
Mit is jelent ez a rendelkezés? Mindazokban az esetekben, amikor az eladó az eladott ingatlana után vételárat kap, vagy a haszonélvezeti jog jogosultja ezen jogának megszűnéséért kap ellenértéket, felmerülhet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. A törvény rendelkezése szerint a bevételszerzés napja ezekben az esetekben az a nap, amikor a lakásra vonatkozó ingatlan adásvételi szerződés/haszonélvezeti jogról történő lemondást tartalmazó szerződés a földhivatalba benyújtásra kerül. A realizált bevételből az ingatlan értékesítésből származó jövedelemhez kapcsolódó adó alapja – jelen esetben maga az adófizetési kötelezettséggel érintett jövedelem – a vételárnak azon része lesz, amely az elszámolható és igazolt költségek levonását követően alakul ki.
A költségként levonható tételek az alábbiak:
- az ingatlan megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások
- az értéknövelő beruházások;
- a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadások, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A levonható költségek esetén speciális szabályokat kell alkalmaznunk abban az esetben, ha az eladásra került lakás tulajdonjogának, vagy haszonélvezeti jogának szerzése örökléssel, vagy ajándékozással történt, hiszen ez esetben értelemszerűen a megszerzésre nem fordítottunk kiadást.
A költségek levonásakor körültekintőnek kell lennünk, mert az igazolt költségek kifejezés annyit tesz, hogy minden levont költséget számlával, vagy más hiteles bizonylattal/okirattal kell tudnunk igazolni. Ha erre nincs módunk, vagy egyéb más okból a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, úgy akkor is megillet bennünket a megszerzés értékének levonhatósága kapcsán az ún. 75%-os szabály alkalmazása, tehát igazolt költség hiányában is a megszerzett bevétel 75%-ával csökkentett összeget kell figyelembe vennünk. Ebben az esetben nincs lehetőségünk arra, hogy bármilyen egyéb további, akár igazolt költséget is levonjunk. Számításaink sorának azonban még nincs vége.
A lakás eladásával kapcsolatban a jogszabály szerinti költségekkel fentiek szerint csökkentett bevétel tovább csökken attól függően, hogy a lakás eladása a megszerzéshez képest mikor történik. Ha az átruházásra a megszerzés évében vagy az azt követő évben kerül sor, a vételárnak a költségekkel csökkentett összege 100 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. A szerzést követő második évben a számított összeg 90%-a, harmadik évben a 60 %-a, negyedik évben a 30%-a számít jövedelemnek, míg az ötödik és a további évben történő értékesítés esetén 0 % számít jövedelemnek.
Az így számított (eladási ár – költség – évekre tekintettel figyelembe vett %-os korrekció) jövedelem után az eladót 15%-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így amennyiben a fenti elvek mentén jövedelemre teszünk szert, úgy azt ekként kell bevallani és megfizetni az éves adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint. Így tehát a 2019-es évben ingatlanértékesítésből megszerzett jövedelmünket 2020-ben kell bevallanunk és megfizetnünk.
Akkor lássuk a Vevő szemszögéből:
Lakás vásárlását megelőzően feltétlenül szükséges végiggondolni, hogy milyen anyagi lehetőséggel rendelkezünk, illetve milyen állami, önkormányzati vagy munkáltatói lakástámogatásra, illetve kölcsönre vagyunk jogosultak, milyen fizetési kötelezettségünk keletkezik majd az ügylet kapcsán a vételáron túl (pld. vagyonszerzési illeték). A vásárlást megelőzően jó ütemezni, hogy mikortól van szükségünk a lakásra és mikor, milyen összeget tudunk megfizetni az eladó felé.
Hitel vagy támogatás felvétele esetén már előre mindenképpen tájékozódjunk arról, hogy a hitelkérelem benyújtásához milyen dokumentumokra lesz szükség (pl. tulajdoni lap, jövedelem igazolás stb.). Célszerű tisztázni, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet a hitelbírálatot előszerződés alapján elvégzi-e, illetve a hitelkérelem elbírálása mennyi időt vesz igénybe. Ez utóbbi többek között azért is fontos, mert a bankhitellel érintett adásvételi szerződések esetén a bank általában a vételár utolsó részleteként fizeti közvetlenül az eladónak a vételárat és a vételár megfizetésének végső határidejét ezen időpont figyelembe vételével kell meghatározni.
A vevők egyik legnehezebb feladata általában a megvásárolandó lakás kiválasztása. Kereshetünk eladó lakást ismeretségi körünkből, böngészhetünk ingatlan hirdetéseket online vagy igénybe vehetjük az ingatlanközvetítők segítségét. Ez utóbbi esetben – mivel a közvetítői díjat általában az eladó fizeti – ne lepődjünk meg, ha az ingatlan megtekintése esetén az ingatlanközvetítő egy megtekintési nyilatkozatot fog velünk aláíratni.
A lakás megtekintéskor ne kerülje el figyelmünket, hogy a lakás milyen műszaki állapotban van. Szükség esetén kérjük szakember segítségét annak megállapítására, hogy a lakáson kell-e bármilyen felújítást, korszerűsítést végezni (pl. vezetékek vagy kazán cseréje), nincs-e a lakásnak olyan hibája, amely a vételárat lényegesen befolyásoló tényező lehet. Érdemes a lakást több alkalommal, különböző napszakokban is megtekinteni és a környéket is megnézni, nincs-e nagy zajt vagy fényt kibocsátó eszköz, amely később zavaró lehet.
Ha megtaláltuk álmaink lakását, akkor mielőtt bármilyen elkötelezettséget vállalnánk az eladó felé, kérjük el az ingatlan tulajdoni lapját, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor legalább a helyrajzi számát, hogy a tulajdoni lapot be tudjuk beszerezni. Társasház esetén célszerű elkérni már ekkor az eladótól a Társasház Alapító Okiratot, Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), Házirendet. Ezen dokumentumok alapján az okiratot szerkesztő ügyvéd már ellenőrizni tudja, hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa, érintett-e haszonélvezeti joggal, illetve van-e rajta bármilyen teher, be kell-e szerezni harmadik fél hozzájárulását. A Társasház Alapító Okiratból megállapítható például, hogy fennáll-e valakinek elővásárlási joga az ingatlanra, mert ebben az esetben az adásvételi szerződést ezen jogosult személyeknek is meg kell majd küldeni. Feltétlenül tekintsük meg a lakás rezsi számláit is annak érdekében, hogy tisztában legyünk a lakást terhelő havi költséggel, illetve ellenőrizni tudjuk a számlából, hogy az eladónak fennáll-e nagyobb összegű tartozása a szolgáltatók felé.
Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez szükséges annak írásba foglalása, és annak érdekében, hogy az az ingatlan-nyilvántartáson átvezethető legyen, szükséges, hogy közjegyző közokiratba foglalja, vagy ügyvéd készítse és azt az ügyvédi ellenjegyzés szabályai szerint jegyezze ellen. Az ingatlan adásvételi szerződésben minimálisan rögzíteni kell az ingatlan pontos meghatározásán túl a felek személyét (eladó, vevő, esetleg haszonélvezeti jog jogosult) és adataikat, a vételár összegét és a fizetés ütemezését, az ingatlan átadásának időpontját. Az ingatlan adásvételi szerződéshez továbbá szükséges az energetikai tanúsítvány is.
Hitelfelvétel esetén a szerződésben meghatározásra kerülnek azok a feltételek is, amelyeket a hitelt nyújtó előír, például a hitel visszafizetésének biztosítására kikötött jelzálogjog, vagy egyéb garanciák vonatkozásában. Gyakran fordul elő, hogy az adásvétellel érintett ingatlan maga is jelzálogjoggal vagy/és elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt. Sok esetben az eladónak lehetősége van arra, hogy a saját hitelét megtartva a jelzálogjog átjegyzését kérje egy másik ingatlanra és a megvásárolt ingatlan akkor ezen a módon kerül tehermentesítésre. Az adásvételi szerződés minél gyorsabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében célszerű még az eladóval történő végleges megállapodás előtt az okiratszerkesztő közjegyzőt vagy ügyvédet kiválasztani az egyeztetések lebonyolítására, akiknek az ügylet kapcsán tájékoztatási kötelezettségük van az egyes szerződésben meghatározott jogintézményekre nézve (előleg, foglaló, jelzálogjog, stb). Az adásvételi szerződés aláírása előtt az okiratszerkesztőnek a felek személyét azonosítani kell, amelyhez érvényes, fényképes személyi azonosításra alkalmas okiratra, lakcímkártyára és az adóazonosító jelet igazoló adóigazolványra van szükség. Az aláírást követően az ingatlan-adásvételi szerződést legkésőbb 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalba, amit az okiratszerkesztő végez el. Az ingatlannal összefüggő, esetlegesen a vevő által megszerzett jogot sértő, a vevő által nem tudott terhet jelentő, vagy a bejegyzést akadályozó bármely kérelem beérkezését megelőzendő javasolt az okiratot haladéktalanul a földhivatalba benyújtani, ugyanis az egyes kérelmeket a földhivatal a beérkezés sorrendjében intéz el, a tulajdoni lap pedig adott napon érvényes adatokat mutat.
Az adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtása időpontjának nagy jelentősége van, mivel a hatályos szabályok szerint a benyújtás napjára visszamenőleges dátummal jegyzik be a vevő tulajdonjogát, melyért 6.600,-Ft szolgáltatási díjat kell fizetni. A vevőnek a szolgáltatási díjon felül azonban egyéb kötelezettségei is keletkezhetnek, amely szintén egy olyan tétel, amellyel még az adásvételi szerződés megkötését megelőzően kalkulálni kell.
Aki ingatlant, vagy ingatlanhoz tartozó haszonélvezeti jogot szerez, azt vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség terheli. Fontos leszögezni, hogy az illeték nem adó, függetlenül attól, hogy szintén állami bevétel és beszedésére a NAV jogosult. Az adóhivatal a lakás vásárlásáról úgy szerez tudomást, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság a részére benyújtott ingatlan adásvételi/haszonélvezeti jogra vonatkozó szerződést és a B400-as jelzésű ún. ÁNYK nyomtatványt – amelyet az okiratszerkesztő juttat el a földhivatalba a szerződéssel együtt – megküldi a NAV-nak.
Az általános szabályok szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegre kell alkalmazni a 4%-os illetéket. Forgalmi értékként általában az ingatlan adásvételi szerződésben meghatározott vételárat veszi figyelembe az adóhatóság, azonban tudni kell, hogy a NAV-ot önálló illetékalap megállapítási jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy akár a saját adatbázisa útján, akár helyszíni szemle igénybevételével a szerződésben rögzített értéktől eltérő – jellemzően magasabb – forgalmi érték alapul vételével határozza meg az illetéket. Éppen ezért az illetékfizetés a személyi jövedelemadótól eltérően nem a saját bevallásunk alapján kerül bevallásra és kifizetésre, hanem a NAV szabja ki és szólít fel a megfizetésére, melyről külön fizetési meghagyás útján értesülünk.
Lakásvásárlás esetén az illetéktörvény (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény) az alábbi főbb kedvezményeket biztosítja az általános szabályhoz képest:
- Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.
- Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja
a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok
b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon
– terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ezesetben nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. - Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
- Első lakástulajdonhoz kapcsolódó kedvezmények:
– az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.
– A magánszemély első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a fenti kedvezmények valamelyikét az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.
Az illetéktörvény az alábbi mentességeket biztosítja a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: Itv. 26. §
- A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy az állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdonának eladását nem igazolja (amelyre kedvezmény illetné meg), akkor a megállapított illetékből levonható a 15 millió forintos forgalmi érték után egyébként fizetendő illeték.
- A magánszemély lakásvásárlásának mentessége is fennáll, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik.
- A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása is mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Ezt akként kell alkalmazni, hogy minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
- Amennyiben a lakás adásvételi szerződés egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagy házastársak között jön létre, akkor sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
- Az állam illetékmentességgel támogatja a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlását, ha a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak.
- Szintén kapcsolódik a lakásbérbeadáshoz az a kedvezmény, amely szerint illetékmentes a lakástulajdon megszerzése, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron.
