MEGBÍZHATÓ-E A KIVITELEZŐ? ÍGY TUDOD ELLENŐRIZNI
MILYEN OLYAN HIVATALOS FORRÁSOK ÁLLNAK RENDELKEZÉSÜNKRE, AMELYEKEN KI TUDJUK SZŰRNI A ROSSZ SZAKEMBEREKET, CÉGEKET? MELYEK AZOK A TÉNYEZŐK, AMELYEK GARANTÁLHATJÁK A PROFESSZIONÁLIS MUNKAVÉGZÉST?
Hogyan vágjunk bele a lakásfelújításba, lakásbővítésbe? Mindenekelőtt gondosan válasszuk ki azt a szakembert, akire a felújítást bízzuk: legyen ez egy egyszerűnek tűnő festés, egy lakás teljes fűtés rekonstrukciója vagy a házunk tetőterének beépítése.
Mindenekelőtt azt kell kiderítenünk, hogy a felújítási, átalakítási munka igényel-e bármilyen előzetes hozzájárulást, be kell-e szerezni engedélyt akár a társasháztól, akár hatóságtól. Míg a lakás tisztasági festéséhez nem kell engedély, addig a társasházi lakásban új ablak létesítéséhez, vagy két lakás egybenyitásához a társasház hozzájárulását meg kell szerezni előzetesen és építéshatósági eljárást is kell majd lefolytatni. A szükséges engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező azonban köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.
Bármilyen munkát is akarunk elvégeztetni célszerű több kivitelezőtől is ajánlatot kérni. A szakemberek és szakcégek az ajánlatukat anyag költség és munkadíj megosztásban vagy átalánydíjban szokták megadni.
Bonyolultabb, több szakember összehangolt munkáját megkívánó építési, szerelési munkák esetén legjobb, ha megbízunk egy erre szakosodott vállalkozót, un. generálkivitelezőt, aki a teljes felújítást megszervezi és le is bonyolítja helyettünk, megkímélve bennünket attól, hogy minden reggelünket a „szakikkal’” való hadakozással kezdjük. A generálkivitelező feladata lesz például megszervezni, hogy a lebontott fal, vagy kidobásra váró lecserélt nyílászáró elhelyezésére konténer álljon rendelkezésre, vagy elég ragasztó legyen a szoba tapétázásához. Általában a fővállalkozó cég maga is végez szakipari munkát a szervezésen kívül.
Annak érdekében, hogy biztosak lehessünk abban, hogy nem a mesebeli „Mekk Elek”-re bízzuk az otthonunk felújítását, segítségünkre vannak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) honlapján elérhető nyilvántartások. https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio
Az egyik a gazdálkodó szervezetek nyilvántartása, amely a kötelező kamarai tagságra tekintettel vezetett nyilvántartás, míg a másik, az építőipari kivitelező vállalkozások lekérdezhető nyilvántartása.
Aki üzletszerűen kíván építőipari kivitelezési tevékenységet folytatni, legyen az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás, köteles az ezen tevékenység megkezdését követő legkésőbb 5 munkanapon belül felvételét kérni ezen kamarai nyilvántartásba.
A hivatkozott weboldalon megtalálható az építőipari vállalkozók etikai kódexe is, amely kettős célt szolgál:
- egyrészt utat mutat az építési vállalkozók részére a tisztességes verseny, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek vonatkozásában,
- másrészt alapul szolgál az etikai eljárások lefolytatásához.
Az MKIK oldala segítségünkre lesz abban is, hogy milyen megállapodást kössünk a kiválasztott kivitelezővel, hiszen találhatunk az oldalon mintaszerződéseket mind az átalánydíjas, mind a tételes elszámolású kivitelezéshez, ezen kívül a szerződések megkötését segítő magyarázatokat is.
A kivitelezésekkel kapcsolatban leggyakrabban felmerülő probléma, hogy nem határidőre készül el a felújítás, vagy nem olyan minőségben, ahogy az elvárható lenne, vagy éppen újabb, előre nem látott munkák elvégzése válik szükségessé, amely miatt a vállalkozói díj megemelkedhet.
A határidők betartására a szerződésben kikötött késedelmi kötbér alkalmazásával ösztönözhetjük a kivitelezőket. Ilyen kikötés lehet, ha a kivitelező egy előre meghatározott összeget fizet ki naponta az elmulasztott határidőtől kezdve, amely akár a végül fizetendő vállalkozói díjba is beszámítható. A kötbért írásban kell minden esetben rögzíteni.
Az eredetileg megállapodott munkák és díjak megítélésében a jogszabály ugyan segítségünkre van, azonban a gyakorlatban, a felújítás során felmerülő munkák elvégzésének szükségessége és díjazása sok konfliktust szülhet.
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Ezt nevezzük többletmunkának.
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. Ekkor beszélünk pótmunkáról.
Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A vállalkozói díj alapesetben a szerződés teljesítésekor, tehát a kivitelezés elvégzésekor esedékes. A vállalkozók nagyobb költségvetésű munkák esetén a díjfizetést általában az egyes, egymástól elkülöníthető munkafázisok elvégzéséhez szokták kötni.
A lakás felújításánál a megrendelő általában nem tudja megítélni, hogy az egyes szakipari munkák valóban megfelelően kerülnek-e elvégzésre, sokszor csak a beköltözést követően vagy a későbbi használat során szembesül azzal, hogy az elsőre tökéletesnek tűnő kivitelezői munka hibás.
Ezt megelőzendő, általában nagyobb költségvetésű kivitelezésnél szoktak a megrendelők építési műszaki ellenőrt megbízni, aki a kivitelezőtől független, közvetlenül a megrendelő által megbízott személy. A műszaki ellenőr feladata, hogy a kivitelező munkáját folyamatosan ellenőrizze. Műszaki ellenőr igénybevétele esetén a megrendelők szükségesnek tartják, hogy a vállalkozási rész- illetve teljes díj kifizetését megelőzően a műszaki ellenőr által aláírt teljesítés igazolás kerüljön kiállításra.
A kivitelező hibás teljesítése esetén attól függően, hogy az elvégzett munkára jótállási vagy szavatossági joga van a megrendelőnek érvényesítheti követelését a kivitelezővel szemben.
A szavatosság esetén a hibátlan teljesítés a vélelem: a jogosultnak kell bebizonyítani, hogy a teljesítéskor a szolgáltatás hibás volt. A jótállásnál viszont a vélelem a teljesítés hibája mellett szól, ebben az esetben a kötelezettnek kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A kivitelezéssel kapcsolatban a jótállást sok esetben a jogszabály kötelezően írja elő éppen az elvégzett munka jellege miatt.
Nagy számban fordulnak elő viták a kivitelezési munkákkal kapcsolatban, amely viták eldöntése sokszor hosszadalmas, szakértő igénybevételével zajló költséges eljárások.
A peres eljárások elkerülésére érdekében a megrendelő és a kivitelező a szerződésükben megállapodhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett független szervezetként működő Teljesítésigazolási Szakértő Szerv igénybevételéről is, amelynek alapvető szabályait a 2013. évi XXXIV. törvény, valamint a 236/2013 (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.
A Szerv eljárása az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdeményezhető. A benyújtott iratok – és helyszíni szemle tartása esetén a szemle jegyzőkönyve – alapján a szakértői tanács szakértői véleményt állít ki.
A szakértői eljárási díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 forint és nem haladhatja meg a 2 millió forintot, amely díjazás az esetleges hosszas peres eljárás díjait figyelembe véve még mindig kedvezőnek mondható.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése – adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt.
A szakvélemény – a jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint – a következő kérdések tárgyában készül:
- a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő munkák leírása,
- az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
- az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett munkák meghatározása, és
- a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.
