LAKÁSBÉRLETI KISOKOS SZEPTEMBERI TANÉVKEZDÉS ELŐTT
Az augusztus nemcsak a nyaralásról és a fesztiválokról szól, hanem a kiadó lakások kereséséről is. Szeptemberben ugyanis indul az iskola, így mind az érintett diákok, mind a munkahelyváltozás miatt költöző családok ebben a hónapban bonyolítják ezeket az ügyleteket.
Hogyan keressünk, hogyan kínáljunk?
Bérbeadó lakást mind az ismeretségi körben, mind hirdetések útján is kereshetünk, kínálhatunk. Nagyon népszerűek a közösségi oldalak, ahol az ismerősök közötti megosztással rövid úton megfelelő partnert találhatunk. Az ilyen módon megosztott információ alapján bérlőt vagy bérbeadó lakást találni azzal az előnnyel jár, hogy mind a lakásról, mind a szerződő félről több információt szerezhetünk be az ismerősök által. Ezen kívül további előny, hogy megspórolható az ingatlanközvetítő díja is.
A bérlemény keresés-kínálás másik módja, ha ingatlanközvetítőhöz fordulunk, aki általában egy havi bérleti díj + áfa ellenében elvégzi helyettünk a lakás hirdetését, lebonyolítja az előszűrést, a telefonokat és jó esetben már csak a valóban potenciális érdeklődőket, illetve lakásokat mutatja be.
Természetesen magunk is feladhatunk hirdetést, vagy akár a házban elhelyezhetünk figyelemfelhívó értesítést arról, hogy lakásunk kiadó.
Hogyan válasszuk ki a bérlőt?
A nyugat-európai országokhoz képest a bérlők előszűrése és kiválasztása Magyarországon sokkal egyszerűbb eljárásban zajlik. Addig, amíg például Franciaországban bankszámlára, kezesre, munkahely igazolására van szükség, nálunk a bérbeadók „megelégednek” azzal, ha a bérlő bemutatja a személyi igazolványát és lakcímkártyáját, valamint megfizeti az első havi bérleti díjat és a 2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű kauciót (óvadékot). Semmilyen egyéb igazolást nem szoktak elkérni. Ennek ellenére érdemes a bérbeadónak a bérlő személyét előzetesen akár a közösségi oldalakon ellenőrizni, illetve mind jelenlegi lakhatási, mind munkakörülményeiről kikérdezni.
Kivel kössünk bérleti szerződést?
Amennyiben diákok lennének a bérlők, nem árt, ha a bérletet valójában finanszírozó szülő is szerepel a szerződésben, mint bérlő, illetve fizetésre kötelezett. Több diák esetén akkor leszünk nagyobb biztonságban, ha minden személy, aki a lakásba fog költözni bérlőtársként szerződő fél is lesz, hiszen ezzel el tudjuk kerülni azt a helyzetet, hogy a 3 szobás lakásunkat használó 3 diák közül az egyik fizet csak arra hivatkozással, hogy a másik két diáktól nem kapta meg a havi díjat. Természetesen ez nem jogszerű magatartás attól a bérlőtől, akivel egyedüli bérlőként írtunk alá bérleti szerződést, azonban ez előfordulhat. Ezzel szemben, ha mindhárom diák bérlőtárs és a szerződésben rögzítjük, hogy a fizetési kötelezettségük egyetemleges, abban az esetben lehetőségünk van arra, hogy a teljes bérleti és rezsi díjat bármelyik bérlőtől követeljük, és majd ők elszámolnak egymással.
A bérleti szerződéssel szembeni követelmények
Jogszabályi előírás, hogy a bérleti szerződés írásba legyen foglalva. Abban az esetben, ha a bérleti szerződés közjegyzői okirati formába kerül, vagy legalább a bérlő közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban vállalja a bérleti és rezsi díjak havi, pontosan meghatározott időpontban történő fizetését, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés bármilyen okból történő megszűnése esetén az ingatlant kiürítve elhagyja, akkor a bérbeadó hosszas peres eljárástól kímélheti meg magát. A közjegyzői okirat ugyanis biztosíték arra, hogy nem teljesítés esetén a bérbeadó közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet anélkül, hogy hosszas levelezés és költséges peres eljárást, vagy fizetési meghagyásos eljárást kellene kezdeményeznie.
Átírassuk a közmű szolgáltatásokat a bérlő nevére?
A bérleti szerződés megkötése kapcsán mindig dilemmát jelent a bérbeadó számára, hogy a közmű szolgáltatások átíratásra kerüljenek-e a bérlő nevére. Ennek előnye, hogy a bérlő ebben az esetben közvetlenül lesz szerződéses kapcsolatban a szolgáltatókkal, így a fizetési kötelezettség is közvetlenül a bérlőt terheli majd. Hátránya, hogy a bérbeadótól függetlenül előfordulhat, hogy nemfizetés miatt a közmű szolgáltatás kikapcsolásra kerül és csak költséges eljárás keretében érhető el a közmű visszakapcsolása.
Abban az esetben, ha a bérbeadó nevén maradnak a közművek, akkor a fizetésre kötelezett is a bérbeadó marad, és az elfogyasztott gáz, víz, áram mennyiség alapján, vagy átalánydíjat meghatározva követelheti a bérbeadó ezen költségek megtérítését a bérlőtől. Ennek hátránya, hogy ha a bérlő nem fizet a bérbeadó felé, akkor is ki kell fizetni a közmű költségeket, nem lehet arra hivatkozni, hogy a bérlő nem fizetett.
