LAKÁSCSERE LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE: KINEK AJÁNLATOS, MILYEN BUKTATÓI VANNAK, MIRE FIGYELJÜNK, HOGY ELKERÜLJÜK EZEKET?
A lakásvásárlások nagy része annak érdekében történik, hogy a vevők a saját lakhatásukat biztosítsák egy nagyobb, vagy éppen kisebb ingatlanban. Gondoljunk csak arra a helyzetre, amikor egy fiatal párnak gyermeke születik és az addig lakott garzon már kicsinek bizonyul, vagy éppen válásra kerül sor és a házat eladva kell a pár mindkét tagjának egy-egy lakást keresni.
Elenyésző azon hirdetések száma, ahol az eladók az eladási szándékukon kívül a vételi szándékukat is megjelenítik és kifejezetten a hirdetésben rögzítik, hogy az eladott ingatlan helyett milyen lakást keresnek. Pedig a lakáseladási piacon nagyon is jellemző ez a láncfolyamat és az, hogy a vételár kifizetések, birtokbaadási időpontok több párhuzamosan megkötött adásvételi szerződéstől függenek. Ehhez képest pénzkímélő és praktikus megoldás, ha valaki úgy tudja eladni házát, hogy azzal egyidejűleg éppen a vevője lakását veszi meg és a felek csak a lakások közötti értékkülönbözettel kell, hogy elszámoljanak.
Mi is a lakáscsere?
A lakáscsere nem más, mint a tulajdonátruházás egy különös esete, amikor a felek a lakásaik tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. A lakáscserére az adásvétel szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját lakása és vevő a másik fél lakása tekintetében.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Ha az eladó tudja, hogy pontosan melyik környéken, milyen típusú és árkategóriájú lakást szeretne venni a vételárból, akkor már a hirdetésben érdemes feltüntetni azt, hogy az eladáson kívül lakáscsere is szóba jöhet. Ez egy újabb szempont lehet a lakást keresőknek, amely adott esetben a teljes ingatlanpiaci tranzakciót is meggyorsíthatja nem is beszélve arról, hogy ez egy pénzkímélő megoldás lehet, hiszen a feleknek csak a két lakás közötti értékkülönbözettel kell elszámolni, ha és amennyiben ez egyáltalán felmerül.
Hogyan történik a szerződéskötés?
Tekintettel arra, hogy a lakáscserénél tulajdonképpen két adásvételi szerződés egyidőben és egymástól függően kerül megkötésre, így mindazokat a lépéseket végig kell járni mindkét ingatlan vonatkozásában, amit egy „egyszerű” adásvételnél azzal, hogy a két lakást érintően egyetlen szerződés fog készülni.
• Be kell szerezni és ellenőrizni az ingatlanok tulajdoni lapját, feltárni, hogy van-e bármilyen akadálya az ügyletnek.
• Energetikai tanúsítványra van szükség mindkét lakásra vonatkozóan.
• Ellenőrizni kell, hogy van-e közmű-, illetve közös költség tartozása a feleknek a lakást illetően.
Közjegyzői vagy az eljáró ügyvéd(ek) ilyen esetben csereszerződést készítenek.
Milyen költségekkel jár egy lakáscsere és kinek mit kell fizetnie?
Lakáscsere esetén általában a felek az ügyvédi költségeket egymás között egyenlő arányban fizetik, hiszen mindketten vevőként is szerepelnek az ügyletben. A jó hír, hogy ekkor egyetlen okirat fog készülni, így nyilván a díjak is kedvezőbben alakulnak, mintha két külön okiratot kellene szerkeszteni.
A földhivatal felé helyrajzi számonként kell a 6.600,-Ft-os szolgáltatási díjat megfizetni, vagy ha soron kívüli eljárást igényelnek a felek, akkor helyrajzi számonként a plusz 10.000,-Ft díjat.
Tekintettel arra, hogy mindkét fél egyszerre lesz vevő és eladó is a saját lakása vonatkozásában, így mindkét szereplőnél fontos tisztában lenni a lakáscsere esetén alkalmazandó, a vevőt terhelő vagyonszerzési illeték szabályokkal és kedvezményekkel, továbbá az eladót érintő személyi jövedelemadó szabályokkal.
Mi lesz a vételár? Felmerül-e egyáltalán lakáscserénél ilyen?
A lakáscserével érintett lakások esetében meg kell határozzuk az egyes ingatlanok értékét. Ez az értékmeghatározás is gyakorlatilag az eladó és vevő alkuja eredményeként alakul ki, hiszen ez lesz az az érték, amelyet egymással szembeállítva kell meghatározni, hogy adott esetben melyik fél még milyen különbözeti összeget fog a másik félnek megfizetni. Természetesen az is előfordulhat, hogy a felek úgy állapodnak meg, hogy a cserével érintett lakások értéke megegyezik, így különbözet fizetésére nincsen szükség. A lakások értékének számszerűsítése ekkor sem nélkülözhető, mert mind az illeték, mind pedig az adókötelezettséget ez alapján kell meghatározni és teljesíteni.
A lakáscseréhez kapcsolódó illeték és személyi jövedelemadó fizetési szabályok
Lakás vásárlása esetén alapesetben a megszerzett ingatlan forgalmi értékét alapul véve 4%-os vagyonszerzési illetéket kell fizetni.
Abban az esetben, ha a magánszemély lakását egy másikra cseréli, akkor az elcserélt lakástulajdonok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja.
Figyelembe véve azt a mentességi szabályt is, hogy a lakástulajdon magánszemély általi cseréje esetén nem kell illetéket fizetni, ha a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, a következőképpen alakul egy 75 millió forint és 50 millió forint értékű lakás cseréjének illetékfizetése:
– A 75 millió forint értékű ingatlan eladója lesz az 50 millió forint értékű lakás vevője, így számára vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség nem keletkezik, hiszen kisebb értékű ingatlant vett, mint amit eladott. Az 50 millió forint értékű ingatlan eladója lesz a 75 millió forint értékű lakás vevője, így neki a két érték közötti különbözet, vagyis 25 millió forint lesz az illeték alapja és ez alapján kell 1 millió forint illetéket fizetnie.
Abban az esetben, ha az egyes lakásoknak több tulajdonosa van, akkor természetesen tulajdoni hányaduk arányában kötelesek az esetleges fizetési kötelezettségnek eleget tenni.
Abban az esetben, ha az elcserélt lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, e jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett értékkülönbözet után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
Nem kizárt, hogy valakinek több ingatlana van és több lakást cserél el, ebben az esetben az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét lehet figyelembe venni.
Természetesen a fent írt, a lakások cseréjére vonatkozó speciális szabályokon kívül az illetéktörvényben rögzített további mentességek és kedvezmények is igénybe vehetők, így például illetékmentes az egyenesági rokonok, illetve a házastársak közötti lakáscserék, valamint kedvezményes, 50%-os illetéket kell fizetni az első lakást szerzőnek, ha a 35. életévét még nem töltötte be és a megszerzett lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.
Lakáscsere esetén az eladót esetleg terhelő személyi jövedelemadó fizetésre az általános szabályok vonatkoznak. A legfontosabb szabály, hogy abban az esetben, ha valaki 2019-ben cseréli el a lakását, amelyet 2014-ben szerzett, akkor nem fog keletkezni személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége. Ha a cserével érintett lakás szerzése 5 éven belül történt, akkor a személyi jövedelemadó alapját a csereszerződésben meghatározott érték figyelembe vételével kell meghatározni.
