Az új ingatlan-nyilvántartási törvény alapvető változásokat vezet be az ingatlanokat érintő eljárásokban
A jelenleg ismert szabályozás szerint 2024. október 01-től bevezetésre kerül a 2021. évi C. törvény alapján alkalmazandó e-ingatlan-nyilvántartási eljárás, amely a földhivatalokkal való, a kifejlesztett külön E-ING rendszeren keresztüli elektronikus kapcsolattartást teszi lehetővé, majd 2024. december 04-től kötelezővé.
Melyik kormányhivatal intézi majd az ügyemet?
Alapvető változás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, hogy – mivel az egységes rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a beérkezett kérelem az ország bármely kormányhivatalához továbbítható legyen -, így az ingatlan-nyilvántartási hatóságoknak országos illetékességük lesz. Ez azt jelenti, hogy a rendszer automatikusan jelöl ki eljáró földhivatalt az ország egész területéről, hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárásoknál a közjegyzők vonatkozásában, azaz nem kizárólag az ingatlan fekvése szerinti földhivatal lesz ügyünkben az illetékes. Ez a szabály nem zárja ki a program olyan beállítását, amely alapján elsősorban az ingatlan fekvése szerinti ingatlanügyi hatósághoz küldi az ügyet és csak ügytorlódás vagy esetleg más probléma esetén kerül sor más kormányhivatal az ügyintézésre kijelölésre.
Szükség lesz-e továbbra is ügyvédre az ingatlan-nyilvántartási ügyintézéshez?
Változatlan szabály, hogy mind az ingatlan adásvételi szerződés elkészítésében, mind az ingatlan-nyilvántartási eljárásban szükség van közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére. Az e-ingatlan-nyilvántartásban eljárni jogosult ügyvédeknek külön képzésen kell majd részt venniük és vizsgázniuk kell ahhoz, hogy az ügyvédi kamara által vezetett nyilvántartásban szerepelhessenek, azaz kizárólag csak ezen ügyvédek fognak tudni eljárni az új szabályok szerint.
Hogyan történik az eljárás?
Az ingatlan-nyilvántartási kérelmet minden esetben a rendszerben található és erre rendszeresített űrlappal tudja majd az ügyvéd, vagy közjegyző megindítani.
Ezt megelőzően elengedhetetlen, hogy az eljáró ügyvéd a rendszer által generált meghatalmazás modul használatával, előzetes eljárást indítson, azaz az ügyben érintett minden fél által elektronikus aláírással ellátott formában adott meghatalmazást hozzon létre. Ezt a feltételt úgy kell teljesíteni, hogy az ügyletben részt vevő feleket személyesen kell azonosítani, és a rendszerben generált meghatalmazást nekik elektronikusan (pl. e-személyivel, minősített elektronikus aláírással, AVDH rendszeren keresztül) kell aláírniuk. Abban az esetben, ha valaki nem rendelkezik még ügyfélkapuval sem, és így még AVDH segítségével sem tudja a meghatalmazást aláírni, akkor neki a kormányhivatalba kell előzetesen elmennie és az ő azonosítása a kormányhivatali ügyintéző által történik meg, amely tényt az előre elkészített meghatalmazásra fog az ügyintéző rögzíteni elektronikus úton.
Ugyanígy, elektronikus aláírással kell majd ellátni az ingatlan tulajdonjog változásának átvezetéshez szükséges bejegyzési engedélyt is. Látható tehát, hogy az új eljárásban az elektronikus aláírás kérdése kardinális. Enélkül nem fogjuk tudni, vagy legalábbis csak rendkívüli nehézségek árán fogjuk tudni ingatlan ügyeinket intézni.
Mit jelent az automatikus döntéshozatal?
Ezen eljárásban már a mesterséges intelligencián alapuló technológia kerül alkalmazásra. Ennek alapja, hogy az alkalmazásban kitöltendő és az előírt elektronikus aláírással ellátott űrlap és mellékletei kerülnek csatolásra ugyan – amelynek meglétét a rendszer ellenőrzi -, azonban valójában az elektronikus űrlap alapján valósul meg emberi beavatkozás nélkül a változás bejegyzése. A jogszabályban részletesen körülírt esetekben kerülhet sor ezen eljárás alkalmazására, amely esetben egy gép fog automatikusan döntést hozni emberi, ügyintézői beavatkozás nélkül.
Addig, míg a kérelmek és beadványok széljegyzésére – az üzemkiesés kivételével – 7/24 időszakban, azonnal sor kerül, addig az automatikus döntéshozatali eljárás ügyintézési határidejének kezdő időpontja a munkanapokhoz igazodik, így a hét végén benyújtott, azonban az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai alá eső kérelmek elintézése csak a következő munkanapon fog elkezdődni, ahogy az igazgatási szünet ideje alatt sem történik ilyen módon ügyintézés.
Tekintettel arra, hogy az automatikus döntéshozatal során a határozatok emberi beavatkozás nélkül kerülnek meghozatalra, és kizárólag a benyújtott űrlapot vizsgálja a rendszer, a mellékletként csatolt iratokat nem, a jogszabályba beépítésre kerültek bizonyos garanciák.
Az automatikus döntéshozatali eljárás alapján hozott határozatot minden érintett félnek kézbesíteni kell, és az ügyfél kezdeményezheti, hogy az eredeti kérelem teljes eljárásban kerüljön elbírálásra, vagyis egy ügyintéző az összes iratot tekintse át és vizsgálja felül. Ebben az esetben az ügyintéző az automatikusan hozott döntést módosíthatja, vagy hatályában fenntarthatja, és az így hozott esetleges módosító határozatot az eredeti kérelem ranghelyén jegyzi be.
Ezen eljárásban nincs ügyvédi kényszer, tehát az ügyfél ezt a kérelmet akár papír alapon maga is eljuttathatja az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz.
Kedvező és nagyban hozzájárul majd az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéhez és a jogügyletek gyorsabb lebonyolításához, hogy az ingatlan-nyilvántartásból a holtig tartó haszonélvezeti jogok és egyéb, határidőhöz kötött jogok vagy tények automatikusan fognak törlődni, mivel a rendszer más egyéb közhiteles nyilvántartásokkal is kommunikál.
Jogok és tények bejegyzése
Alapvető változás, hogy az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag azok a jogok és tények jegyezhetők be, amelyek a jogszabályban taxative feltüntetésre kerültek. Az új törvény megszünteti a „feljegyzés” kifejezés alkalmazását, minden esetben „bejegyzésre” kerülnek a feltüntetendő tények is.
Közhitelesség és az ingatlan-nyilvántartás primátusa
Az új ingatlan-nyilvántartási törvény rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, a benne foglaltak helyességét vélelmezni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az ingatlan-nyilvántartás és más közhiteles nyilvántartás között eltérés van a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ingatlanadat tekintetében, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatot kell irányadónak tekinteni.
A tulajdoni lappal kapcsolatban bekövetkező változások
Ami az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságát illeti, abban a tekintetben az új törvény a jelenlegi szabályozáshoz képest korlátozást tartalmaz, hiszen a tulajdoni lapon 2024. október 01-ét követően már csak a természetes személy névadata és születési éve, valamint lakcíme lesz megismerhető úgy, hogy a lekérdező személy azonosítása meg kell történjen – ez a TakarNet rendszeren keresztül ma is megvalósul – és a lekérdezés célját is meg kell jelölni.
A tulajdonilap-másolat hatósági bizonyítványnak minősül, az hiteles papír alapú vagy hiteles elektronikus dokumentumként szolgáltatható. 2023. január 01-től megszűnt a nem hiteles tulajdonilap-másolat, így a TakarNet rendszeren ma is már csak elektronikusan hitelesített, pdf formátumú tulajdoni lapot lehet igényelni. Az ügyfélkapus belépéssel megszerezhető tulajdonilap-másolatból évente kettő továbbra is ingyenes.
2024. október 01-től a tulajdonilap-másolatok az alábbi formában lesznek elérhetőek:
a) Szemle tulajdonilap-másolat, amely a tulajdoni lapon szereplő érvényes adatokat, jogokat és tényeket, valamint ezek jogosultjait tartalmazza,
b) Teljes tulajdonilap-másolat, amely a szemle tulajdonilap-másolat adatain kívül a tulajdoni lapon elektronikusan eltárolt törölt adatokat, jogokat és tényeket tartalmazza,
c) Ügyleti tulajdonilap-másolat, amely a teljes tulajdonilap-másolat adatain kívül a bejegyzett és törölt jogok, tények jogosultjainak – a személyi azonosítón kívüli – a tulajdoni lapon feltüntetett valamennyi azonosító adatát tartalmazza, amely tulajdonilap-másolat igénylésére az eljárásban részt vevő jogi képviselő jogosult.
Budapest, 2023.12.22.