CSENDHÁBORÍTÁS

Egy örök téma, bárhol is éljen az olvasó, akár társasházban, akár kertes házban, hogy melyek azok az esetek, amikor már nem csupán egy hangoskodásról van szó, hanem csendháborításról beszélhetünk, és ez utóbbi esetben milyen jogi lépéseket tehetünk nyugalmunk megőrzésére.

Ahhoz, hogy pontosan megértsük milyen lehetőségeink vannak abban az esetben, ha a szomszéd lakásban éppen házibulit tartanak, vagy a kertes házban a szomszéd úgy gondolja, hogy vasárnap szeretne füvet nyírni, vagy éppen a környékünkön tűzijátékot lőttek fel, lássuk a szabályozási lépcsőket.

Mint ahogy azt a haszonélvezeti jogról szóló cikkből már megtudhattuk, a tulajdonost megillető jogosultságok közül (birtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedése, valamint a rendelkezési jog) a tulajdonost érintően, a haszonélvezeti jog fennállása a birtoklást, használatot, hasznosítást és a hasznok szedésének jogát jelentő korlátozás. Azonban egyéb korlátozásokat is rögzít a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény például, az 5:23. §-ban, amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná. Természetesen a korlátozó szabály a lakás mindenkori használójára is igaz, legyen az a tulajdonos maga, bérlő, vagy éppen a haszonélvező.

A zajkeltést – történjen az akár a lakáson belül, akár a lakáson kívül vagy akár a természetben, reggel, este, éjszaka vagy napközben – csak bizonyos mértékig kell eltűrni a szomszédoknak, vagy a társasház többi lakójának.

Arról, hogy az adott ingatlanra milyen szabályok vonatkoznak, társasházak esetén egyrészt a Házirendből, ezen túl minden ingatlan esetén a települési önkormányzatok – Budapesten a kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat – rendeleteiből tájékozódhatunk. Itt fontos megemlíteni, hogy nyilvánvalóan minden csendháborításnak minősülő magatartás egyúttal a házirendbe is fog ütközni, azonban nem minden házirendbe ütköző magatartás jelenti egyúttal azt is, hogy egyéb jogszabályban meghatározott szabályok megszegéséről is szó van, amelynek megsértése akár szabálysértési eljárást is maga után vonhat.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzatoknak lehetőségük van az általánosan előírtnál szigorúbb mértékben korlátozó előírásokat meghatározni.

Ilyen általános jogszabálynak tekintendő a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, amely az un. szabadidős zajforrások zajterhelési határértékeit az alábbiak szerint határozza meg attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, illetve nappal vagy éjszaka történik a zajhatás.

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

Tekintsük át, hogy általában milyen típusú zajforrásokkal találkozhatunk és milyen tipikus korlátozásokat tartalmaznak az önkormányzati rendeletek.

A lakók nyugalmának biztosítása érdekében kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenység (pl. fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) végezhető:

  1. munkanapokon 7.00 óra és 20.00 óra között,
  2. szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 9.00 óra és 12.00 óra között, valamint 15.00 óra és 18.00 óra között végezhető,
  3. vasárnap és munkaszüneti napokon ilyen tevékenység nem folytatható.

Természetesen sosem jelenti a szabályok jogkövetkezményekkel járó megsértését, ha a zajkeltő tevékenységet az élet és vagyon megóvása, valamint a balesetveszély elkerülése érdekében végzik, legyen az nappal vagy akár éjszaka.

Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása 22.00 óráig engedélyezhető, alkalmanként legfeljebb 20 percig terjedő időtartamra. Kivételt képez az állami ünnepi tűzijáték időtartama és Szilveszter éjjele.

Általában tilalom alatt áll a hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlan, különleges zajokozás is. Gondoljunk csak a lakás vagy a ház, de akár a gépkocsi riasztójának lemerülőben lévő akkumulátorára, vagy olyan beállítására, amelynek hangja a legszebb álmunkból ver fel bennünket. Egyébként ezen berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos köteles gondoskodni, amellyel elkerülhetők a csendháborítási esetek.

Helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó, szabadtéri műsorszórás közterületen 10.00 és 22.00 óra között folytatható.

Mobil szabadtéri hangerősítő berendezést közterületen naponta 10.00 és 20.00 óra között szabad üzemeltetni. A berendezés üzemeltetésének szándékát az Önkormányzat jegyzője részére, annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal be kell jelenteni.

Szabadtéri koncert közterületen – az állami, valamint az önkormányzat által szervezett ünnepségek programjához kapcsolódó koncertek és az Önkormányzat által jóváhagyott rendezvények kivételével – 10.00 és 22.00 óra között tartható.

Jelentős zajkibocsátással járó, közterületi alkalmi rendezvények csak 10.00 és 22.00 óra között engedélyezhetők.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét.

A fenti korlátozó szabályok azt a célt szolgálják, hogy a lakók nyugalmát biztosítsák.

Azonban a zajforrás nemcsak kívülről érkezhet, hanem az otthonunkat képező házból is.

Amikor éppen a jól megérdemelt pihenésünket töltjük lakásunkban és élveznénk a csendet, elmerülünk az olvasásban, tipikus, hogy a szomszéd akkor kezd neki nyitott ablaknál az új erősítője kipróbálásához, vagy kezdi el a gyakorlást a másnapi dob órára.

Mint a korábbi cikkben olvashatták, a Házirendben kerülnek szabályozásra a lakásban végezhető építési- és szerelési munka, a zajt okozó háztartási és egyéb gépek használatának, a zenélés, éneklés gyakorlás szabályai. Zavaró lehet a szomszédban tartott kutya ugatása, a biztonsági riasztó határértéket meghaladó mértékű hangja, ugyanúgy, mint a szombat estére szervezett házibuli során szervezett karaoke verseny „önkénteseinek” éneklése.

Ugyanakkor, ha tudjuk előre, hogy zajjal járó tevékenységet mi magunk fogunk folytatni, célszerű a többi lakó előzetes hozzájárulását kérni a szabályoktól való eltéréshez, illetve minden esetben legalább egy tájékoztatást kifüggeszteni például az építési munkák kezdő és várható befejező időpontjáról. Fontos, hogy a jogszabályban meghatározott határértékek még a többi lakó hozzájárulásával sem léphetőek át, kizárólag csak valóban indokolt esetben!

Mit tehetünk, ha a házban vagy azon kívül olyan zajforrást észlelünk, amely zavar bennünket?

A jószomszédi viszony és a viták elkerülése érdekében célszerű a csendháborítót megkérni arra, hogy a zajt szüntesse meg.

Amennyiben szép szóval nem érjük el a célunkat, a következő szabálysértési és polgári eljárásokat kezdeményezhetjük:

1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a csendháborítást, mint szabálysértési tényállást kifejezetten nevesíti az alábbiak szerint:

„Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.”

A csendháborítás szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető magatartás. Azonban ahhoz, hogy a zajokozás csendháborításnak minősüljön, olyan zajt kell okozni, ami alkalmas mások nyugalmának, illetve a természetnek a megzavarására. Nem egyértelmű, hogy ki, mit tekint indokolt zajnak, és mit indokolatlannak. Ennek megítélése szubjektív, minden esetben vizsgálni kell az eset összes körülményét. Az indokolt zaj nem képezi szabálysértés tárgyát még akkor sem, ha a zajkibocsátás meghaladja a környezet tűrőképességét. Indokolt lehet a munkavégzés, a lakásfelújítás, vagy a kárelhárítás miatti zajterhelés esetén.

A csendháborítást elkövetővel szemben a rendőr, a közterület-felügyelő és a természetvédelmi őr három intézkedést tehet.

  1. figyelmezteti a csendháborítót,
  2. helyszíni bírságot szab ki,
  3. feljelentést tesz.

Feljelentés esetén szabálysértési eljárás lefolytatására kerül sor, amely a Kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügy. Szabálysértés miatt alkalmazható büntetés a pénzbírság, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.

2. Lehetőség van arra, hogy a csendháborítóval szemben polgári eljárás keretében birtokvédelmi eljárást kezdeményezzünk.

A birtokvédelmi eljárás lényege a csendháborítás esetén, hogy a lakás birtokosát (aki elszenvedi a csendháborítást) jogalap nélkül zavarják a zajt okozó tevékenységgel, és ennek megszüntetése érdekében lép fel a zajt okozó személlyel szemben.

A birtokvédelmi eljárás 1 éven belül a jegyzőnél indítható, illetve megindítható egyből a bíróságon is azzal, hogy 1 éven túl kizárólag a bíróságon kezdeményezhető.

A birtokvédelmi eljárás alapján a kérelmezőnek arra van lehetősége, hogy kérelme alapján a jegyző, vagy a bíróság megállapítsa a jogsértés tényét és eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől, valamint költségeinek és kárának megfizetését kérje.

A mai digitalizált világban a házibulit szervező fiatalok nem reménykedhetnek abban, hogy zajongásuk következmény nélkül marad, hiszen a szomszédok a rendőrséget könnyen értesíthetik. Azonban attól sincsenek elzárva az ügyfélkapuval rendelkező szomszédok, hogy a folyamatos, minden héten az éjjeli órákban megszólaló riasztó miatt birtokvédelmi eljárást kezdeményezzenek akár éjjel, az e-papír rendszer útján elektronikusan.