LAKÁSCÉLÚ KIADÁS! HOSSZÚ VAGY RÖVIDTÁVRA?
A lakástulajdonosok nagy dilemmában vannak a napokban.
Július 24-én kihirdetik az idei egyetemi felvételi ponthatárokat, a diákok megtudják, hogy melyik egyetemre vették fel őket. Megkezdődik az albérlet keresési láz. Ezzel együtt a nyár kellős közepén vagyunk, a turizmus tetőfokán van, amikor a rövidtávú lakáskiadás nagyon kecsegtető bevételi forrás lehet.
Mit tegyen a lakástulajdonos, ha a lakását bérbe akarja adni? Inkább válassza a rövid távú kiadást a nagyobb, de időszakos bevétel reményében vagy hosszútávra adja ki a lakást?
Kell-e engedélyt kérni a lakás bérbeadásához?
A rövid távú lakás bérbeadás, nem a klasszikus értelemben vett bérbeadás, hanem valójában egy szálláshely szolgáltatás, amely engedélyhez kötött tevékenység. A lakás fekvése szerint illetékes önkormányzattól szükséges engedélyt kérni ezen tevékenység végzésére és be kell jelenteni az idegenforgalmi adózás (IFA) miatt az adóirodán. Ezt a szolgálatatást biztosító magánszemély erre vonatkozó adószámmal is kell rendelkezzen.
Hosszú távú lakásbérbeadásnál az előbb említett önkormányzati engedélyre nincs szükség, és a bérbeadás végezhető a magánszemély saját adóazonosítója alatt vagy ezen tevékenységre a NAV-tól külön adószámot kérhet.
Kell-e a társasháztól vagy lakásszövetkezettől hozzájárulás?
Feltétlenül vizsgáljuk meg, hogy a társasház vagy lakásszövetkezet szervezeti és működési szabálya (SZMSZ), vagy közgyűlési határozata nem korlátozza-e a lakás rövidtávú bérlet útján történő hasznosítását.
Milyen előnyei vannak a rövidtávú lakáskiadásnak?
A nagyon népszerű rövidtávú kiadásba a tulajdonosok a kecsegtető nagy hozam reményében vágnak bele.
Előnyei a rövidtávú lakáskiadásnak, hogy például a külföldön munkát vállaló tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a lakást maga is használja, amikor hazaérkezik, nem kell a családtagoktól vagy barátoktól szívességet kérni, vagy másik szálláshelyet bérelni.
Okkal bízhatunk abban, hogy a turizmus céljával érkező személyek nem maradnak bent a lakásban, illetve a rövid tartózkodás miatt a lakást is kevésbé lakják le.
A váltakozó vendégek miatt a lakás takarítása és karbantartása a tulajdonos vagy az üzemeltetést végző cég által folyamatos, így jobban ellenőrizni lehet a lakás állagát, illetve nem kell egyszerre nagy beruházást végezni.
Mivel a vendégek az internetes felületeken történő időpont foglaláskor előre kifizetik a szolgáltatást, illetve biztosítva van a bankkártyás teljesítés, így biztos, hogy a lakást kiadó az ellenértéket megkapja és nem kell a „bérleti” díj után futnia, nincs nem fizető bérlő.
Milyen hátrányai vannak a rövidtábú lakáskiadásnak?
Mivel egy komplett szolgáltatásról beszélhetünk, sokkal több időt kell tölteni mind a lakók fogadásával, a szervezéssel, takarítással és több adminisztrációval is jár. Természetesen gombaszám szaporodnak az üzemeltetésre szakosodott cégek, akik 14-25% + ÁFA díj ellenében elvégzik helyettünk ezt a munkát, egyeztetnek a vendégekkel, átadják és átveszik a lakást, intézik és szervezik a lakás takarítását és a textíliák mosatását.
Vendégkönyvet kell vezetni a lakásban megforduló személyekről és a lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat felé idegenforgalmi adót kell fizetni, az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben, ami gyakorlatilag pár száz forint személyenként és éjszakánként.
A rövidtávú kiadás megkezdésekor a lakást feltétlenül rendbe kell hozni és be kell rendezni, így ez a tulajdonos részéről a lakás megvásárlásán kívül is nagyobb anyagi befektetést igényel, mintha hosszú távra adnánk ki a lakást, akár úgy, hogy a bérlő a saját bútoraival rendezi azt be.
A realizálható bevétel nagyban függ a lakás elhelyezkedésétől és attól, hogy a különböző portálokon a lakásban megforduló személyek milyen értékelést tesznek közzé a szolgáltatással és a lakással kapcsolatban.
A hosszútávú lakásbérlet előnyei
A turisták által preferált helyen lévő lakás esetén sem lehetünk biztosak abban, hogy a kihasználtság folyamatosan például 90%-os lesz, míg a hosszútávú lakáskiadás esetén egyenletesen és állandó bevétellel számolhatunk a teljes bérlet ideje alatt.
A lakásbérleti szerződéseket általában 1 év határozott időre kötik a felek azzal a kikötéssel, hogy ha a határozott idő lejárta előtt például 2 hónappal nem jelzik egymás felé a szerződés megszüntetésének szándékát, akkor a bérleti szerződés automatikusan további egy évre meghosszabbodik.
Hosszútávú bérlet esetén a bérleti díjon felül a bérlő fizeti a közüzemi (víz, gáz, áram) és egyéb költségeket (közös költség, szemétdíj, internet kábeltévé, távfelügyelet), a lakás tulajdonosát így rendszerint csak a lakás biztosításának költsége és az esetleges építményadó terheli.
Hosszútávú lakásbérlet esetén az adminisztráció is kevesebb terhet ró a tulajdonosra. A magánszemély tulajdonos minden hónapban bizonylatot vagy számlát kell kiállítson a bérleti díjról és negyedévente az adóhatóság felé bevallási és előlegfizetési kötelezettsége áll fenn.
Hátrányok a hosszútávú lakásbérlet esetén
Aki hosszútávra adja ki lakását, számolnia kell azzal, hogy az ingatlanba beköltöző bérlő esetleg nem fizeti sem a bérleti díjat, sem a költségeket és a bérleti jogviszonyra tekintettel nem lehet tőle egyszerűen megszabadulni és a lakást birtokba venni. Ezen rizikó tényező miatt célszerű a lakásbérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni, hogy mind az esetleg felhalmozódott tartozás megfizetése, mind a bérlő kiköltöztetése rövid úton peres eljárás nélkül megvalósítható legyen.
A hosszútávon lakást bérlő egy otthont rendez be magának, életvitelszerűen a lakásban lesz, ott főzni, mosni fog, gyereket nevelni, kutyát tartani (persze utóbbit csak akkor, ha ezt a tulajdonos engedi). A lakás ebben az esetben nagyobb igénybevételnek van kitéve, jobban amortizálódik, többször merülhetnek fel a tulajdonost terhelő javítási, karbantartási költségek.
Mindenki ideje, lehetőségei és ambíció szerint kell eldöntse, hogy a lakás hasznosítás melyik módját választja.
