KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA TÁRSASHÁZAKBAN ÉS A LAKÁSSZÖVETKEZETEKNÉL: HOGY LEHET „KÉNYSZERÍTENI?”
Előfordul, hogy az évi egy kötelező közgyűlés sem valósul meg, mit tehetünk annak érdekében, hogy ez megtörténjen végre? Milyen jogaink vannak a közgyűlésen, illetőleg egy jogsértő határozattal szemben?
Évente egyszer közgyűlést kell tartani!
A lakás, illetve más helyiség tulajdonosának akár társasházról, akár lakásszövetkezetről legyen szó minden évben legalább egy alkalommal kell meghívót kapnia a közgyűlésre. A közgyűlésen kell ugyanis határozni a tulajdonosoknak az előző évre vonatkozó beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadásáról.
Ki hívja össze a közgyűlést?
Lakásszövetkezeteknél az elnök, míg a társasháznál a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze a közgyűlést. A meghívót lakásszövetkezeteknél 15 nappal, társasháznál 8 nappal a közgyűlés előtt kell megküldeni. Sürgős esetben, így különösen: a közös tulajdonban, illetve a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulásakor a fenti határidőt nem kell megtartani. A közgyűlésre szóló meghívót mindkét formánál az érintett házban is ki kell függeszteni, hogy a tulajdonosok ezen az úton is tudomást szerezhessenek a közgyűlés helyéről, idejéről és a napirendi pontokról. A lakásszövetkezeteknél az alapszabály rendelkezése szerint lehetőség van arra, hogy ne kelljen meghívót kiküldeni, hanem hirdetmény útján kerüljön a közgyűlés összehívásra.
Mit tegyek, ha nem felel meg a közgyűlés időpontja?
Mind a lakásszövetkezetnél, mind pedig a társasháznál lehetőség van arra, hogy a közgyűlésen a tulajdonos meghatalmazottal képviseltesse magát. Általános meghatalmazás is adható akár valamelyik tulajdonostársnak, akár más személynek, ha például a tulajdonos tartósan külföldön tartózkodik vagy más okból akadályozva van abban, hogy a közgyűlésen megjelenjen. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz annak érvényességéhez két tanú is szükséges, vagy ügyvédi ellenjegyzés.
Mit tehetek, ha nem hívják össze a közgyűlést?
Lakásszövetkezet esetén kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni.
Társasház esetén az időpontok egy kicsit máshogy alakulnak, de a kisebbségvédelmi szabály itt is lehetővé teszi, hogy végső soron akár a tulajdonostársak is összehívják a közgyűlést. Társasház esetén kötelező a közgyűlés összehívása, ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
Mikor határozatképes a közgyűlés?
A közgyűlés határozatképességéhez – tehát ahhoz, hogy egyáltalán meg lehessen tartani a közgyűlést – az szükséges, hogy lakásszövetkezetnél a tagok több, mint a fele, míg társasháznál az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen legyenek.
Kinek mennyi szavazata van a közgyűlésen?
Amíg a társasházak esetén az alapító okiratban meghatározott közös tulajdoni arány alapján illeti meg a helyiség tulajdonosait a szavazati jog a közgyűlésen, addig a lakásszövetkezet esetén minden lakás (használati egység) után számítanak 1 szavazatot.
Mennyi szavazat szükséges egy témában való döntéshez?
Lakásszövetkezet esetén, ha a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a lakáson (használati egységen) belüli ellentétes szavazatok figyelembevételének módját.
A lakásszövetkezeteknél speciális szabály, hogy – mivel a lakás tulajdonosának nem kell szükségszerűen a lakásszövetkezet tagjának is lennie – a közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga (egy szavazattal). Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg. Társasházak esetén, ha a törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
Mi történhet, ha törvénysértő a társasház közgyűlési határozata?
A jegyző törvényességi felügyeleti eljárása társasházak esetén
A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
Ha a jegyző a működés jogszabályba ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A pert a jegyző a társasház ellen indítja meg és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint kell lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
A bíróság a jegyző keresete alapján a) megsemmisítheti a közgyűlés határozatát és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve c) – ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható – százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait.
Ez utóbbi esetben a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani, tehát a társasház mellett ők is alperesek lesznek a perben. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége egyetemleges.
A társasház tulajdonosa rendes bírósághoz fordulhat
Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző is kérte a fent leírtak szerint keresetében, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.
Mi történhet, ha törvénysértő a lakásszövetkezet közgyűlési határozata?
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása lakásszövetkezetek esetén
A lakásszövetkezettel, mint gazdálkodó szervezetettel szemben a nyilvántartó cégbíróság nemperes eljárás keretében törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le akár hivatalból, akár kérelemre.
Törvényességi felügyeleti eljárásnak akkor van helye a lakásszövetkezettekkel szemben, ha a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő, c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A lakásszövetkezet tagja vagy a lakás tulajdonosa rendes bírósághoz is fordulhat.
A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag lakástulajdonos is keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet közgyűlése által hozott határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. A társasházakhoz hasonlóan pert lehet akkor is indítani, ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, kérve a határozat hatályon kívül helyezését. A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani.
