MIRE KELL FIGYELNI EGY BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNÉL?

A legfontosabb fogalmak a lakásbérletről

A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó a lakás időleges használatának átengedésére, a bérlő a lakás átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó és a bérlő között bérleti jogviszony jön létre, amely a felek megállapodásától függően lehet határozott vagy határozatlan idejű.

Írásba foglalva, de kell-e közjegyzői okirat?

Fontos kiemelni, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az írásbeliség jelen esetben garanciális szabály, hiszen egy tartós kapcsolatról van szó bérbeadó és bérlő között.

A bérbeadók gyakran élnek azzal a jogszabály adta lehetőséggel és igénylik, hogy a teljes bérleti szerződés, vagy legalább a bérlő által egy egyoldalú, a bérleti díj fizetésre és a kiköltözésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okirati formában kerüljön aláírásra. Ennek azért van jelentősége, mert a jogszabályban részletesen leírt feltételek esetén a bérbeadónak nem kell peres eljárást kezdeményeznie a bérlővel szemben, hanem a bérleti díj nemfizetése és a bérleti szerződés felmondása esetén, mind az elmaradt bérleti díjat és rezsi költséget, mind pedig a bérlő kiköltöztetését végrehajtás útján lehet kikényszeríteni.

Bérlő, bérlőtárs, albérlő, társbérlő

A bérleti jogviszonyban akár a bérbeadói, akár a bérlői oldalon is több személy állhat. A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, akiket bérlőtársaknak nevezünk. A bérlőtársi jogviszony létrejöhet a szerződés megkötéskor, azonban lehet, hogy a lakást bérlő egy idő után szeretné megosztani a bérleményt egy másik személlyel, aki a bérleti szerződésbe ily módon, természetesen a bérbeadó hozzájárulásával és a bérleti szerződés módosításával beléphet. Nagyon gyakori eset, hogy az egyetemisták a költségek optimalizálása érdekében gyakorlatilag rezsiközösséget alkotva vagy eleve együtt bérelnek lakást, vagy megosztják a bérleményüket mással. A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges, ami azt jelenti, hogy például a lakás teljes bérleti díját a bérlő bármelyik bérlőtárstól követelheti, akik majd egymás között kell elszámoljanak.

Fontos elhatárolni a bérlőtárs és az albérlő fogalmát. Az albérlet szó használata a hétköznapokban keveredik a bérlet fogalmával. Albérletről ugyanis akkor beszélünk, amikor a lakás tulajdonosa valakinek szerződés alapján biztosítja a lakást és engedélyezi, hogy a bérlő a lakást tovább hasznosítsa, tehát anélkül, hogy maga a lakásba költözne akár az egész lakást tovább, albérletbe adja. Ebben az esetben az albérlő a bérlő felé, a bérlő pedig a tulajdonos felé tartozik elszámolni, az albérlő nincs közvetlen kapcsolatban a lakás tulajdonosával.

Ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják, társbérletről beszélünk. Ebben az esetben a bérlők egymástól függetlenek, mindenki külön köt szerződést a tulajdonossal és számol el vele minden hónapban.

Energiahatékonysági bizonyítvány

A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni. Ezt célszerű minden esetben a szerződés aláírása előtt megtekinteni, hiszen fontos információval szolgál a lakás komfortosságával, illetve a fizetendő rezsi mértékével kapcsolatban. Az energiahatékonysági bizonyítvány 10 évig érvényes.

Mi is az a kaució?

Akkor beszélünk a hétköznapi szóhasználattal szólva kaucióról, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. A bérleti szerződés megkötésekor általában 2 havi kauciót és az első havi bérleti díjat kell megfizetnie a bérlőnek. A bérlőket védő garanciális szabály, hogy abban az esetben, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. A kaució a bérlő nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésére nyújt biztosítékot a bérbeadó számára, ugyanis a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult például a hátralékos közüzemi költségeket ebből az összegből rendezni. A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak a kaucióval el kell számolnia a bérlő felé. Ez a birtokba történő visszaadás után szokott megtörténni, hiszen lehetséges, hogy a kauciót a bérbeadónak éppen a nem szerződésszerűen visszaadott, megrongált lakás helyreállítására kell fordítania.

Rendeltetésszerű használat

A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. Ez azt jelenti, hogy a lakásban lévő fűtő, hűtő, melegvizet vagy az áramot szolgáltató berendezéseknek vagy a bérelt lakásban lévő mosógépnek használhatónak kell lennie. Tanácsos a bérleti szerződés aláírásával egyidőben tételes listát készíteni a lakásban lévő berendezésekről, berendezési tárgyakról és azokat célszerű ki is próbálni a későbbi viták elkerülése érdekében.