MIT TEHETÜNK, HA KÁRT OKOZOTT EGY ÁRAMSZÜNET?
Mit tehetünk, ha kárt okozott egy áramszünet?
Egy váratlan áramszünet következtében súlyos károk keletkezhetnek az otthonunkban: meghibásodhatnak, tönkremehetnek készülékek, esetleg adatvesztés is történhet a számítógépek esetében. Mi és hogyan védi a fogyasztókat ilyen esetben? Milyen lépéseket tehetünk, hogy a szolgáltató kifizesse a kárt? Illetve valóban ennyire egyszerű lenne kifizetésre bírni a szolgáltatót?
Előre meghirdetett áramszünet
Az áramszolgáltatók a karbantartásokkal kapcsolatos áramszünetekről előzetesen értesíteni kötelesek a fogyasztókat éppen azért, hogy fel tudjanak készülni a lakásban lévő eszközök üzemen kívül helyezésére. Az árammal működő tévé, hűtő vagy éppen a nagy fogyasztású gázkazán áramtalanítása prevenciós eljárás a károk megelőzésére. A fogyasztót ugyanis kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó áramszolgáltató nem lesz köteles megtéríteni.
Vis maior esete
Előfordulhatnak olyan események, kényszerítő körülmények, elháríthatatlan akadályok (pl. természeti katasztrófák, vagy emberi cselekmény: vandalizmus, háború, terrorcselekmény), amelyek az áramszolgáltató ellenőrzési körén kívül esnek, és amelyek vonatkozásában nem várható el az áramszolgáltatótól, hogy például a fogyasztót előzetesen értesítse. Ebben az esetben beszélünk vis maior eseményekről, amely esetre a szolgáltatók felelőssége nem áll fenn.
Hogyan kell a kárigényt érvényesíteni?
Az áramszolgáltatók az üzletszabályzatukban kötelesek részletesen meghatározni, hogy milyen eljárási rend szerint kezelik a fogyasztók által bejelentett kárigényeket.
A fogyasztó által bejelentett igényt és a csatolt dokumentumokat általában 15 nap alatt átvizsgálják és saját mérlegelési körükben döntenek arról, hogy az abban foglaltakat milyen mértékben fogadják el valósnak, okszerűnek és bizonyítottnak. Döntésüket egy levélben közlik a fogyasztóval. Amennyiben az áramszolgáltató egyetért az igénybejelentésben foglaltakkal haladéktalanul intézkedik a fogyasztó részére történő kártérítés kifizetése iránt.
Amennyiben az áramszolgáltató nem ért egyet a fogyasztó által bejelentett igénnyel, akkor a kárigényt elutasítja és tájékoztatja a károsultat, hogy kárigényét bírósági úton érvényesítheti, illetve Békéltető Testülethez fordulhat.
Amennyiben a fogyasztó a Békéltető Testülethez fordul, akkor ezen szervezet, – amely a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület – megkísérli a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
Ezen Testület igénybevétele célszerű és gyors eljárás lehet a közvetlen bírósághoz fordulás előtt.
Mikor köteles kártérítést fizetni az áramszolgáltató áramszünet esetén?
Erre a kérdésre a Budapesti Békéltető Testület által a fogyasztó kérelmének helyt adó döntés ügyében a Fővárosi Ítélőtábla által hozott precedens értékű ítélet adja meg a választ.
A hivatkozott esetben az áramszolgáltató előre értesítette a fogyasztót arról, hogy áramszünet lesz. Az áramszünet végével az áramszolgáltatást újra biztosította, így a fogyasztó joggal gondolhatta, hogy további áramkimaradásra nem kerül sor. Ezzel szemben azonban egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál, körülbelül húsz percre. Amikor az áramszolgáltatás visszaállt, a gázkazán tönkrement. A szerelő megállapította, hogy a kazán teljes vezérlőpanelja tönkrement, mivel túlfeszültség keletkezett a második áramszünetkor.
Ebben az esetben üzemzavarról beszélhetünk, amely esetben az áramszolgáltatónak kellett volna igazolnia, hogy nem lépte túl a feszültség szerződésben rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Mivel ezeket az áramszolgáltató nem tudta bizonyítani, így a bíróság kötelezte őt a fogyasztó által meghibásodással összefüggésben kifizetett és számlával igazolt költségei megfizetésére.
A fenti példa is jól mutatja, hogy mind az áramszolgáltatónak, mind a fogyasztónak a kárelhárítás érdekében élen kell járnia. Abban az esetben ugyanis, ha az újabb áramszünet ugyan túlfeszültséggel jár, azonban a fogyasztó készüléke erre az esetre nem lett volna felszerelve ilyen szabályozóval, vagy a túlfeszültség nem haladta volna meg az üzletszabályzatban megjelölt mértéket, akkor az áramszolgáltatónak nem állt volna fenn a fizetési kötelezettsége. Ugyanígy nem számíthatott volna a fogyasztó a kára megtérítésére, ha nem igazolta volna szakemberrel, hogy a meghibásodásra a mértéken felüli túlfeszültség miatt került sor, vagy nem nyújtott volna be számlát, igazolva az általa a meghibásodás kijavításával összefüggésben kifizetett összeg nagyságát. Természetesen a fogyasztó jogos követelése nemcsak a közvetlen javítási költségekre terjed ki, hanem az eseménnyel összefüggő, azzal ok-okozati összefüggésben lévő károkra és költségekre is. Ilyen lehet például, amikor egy mélyhűtő hibásodik meg a nyár kellős közepén és a benne tárolt élelmiszerek tönkremennek. Ezen túl az áramszolgáltató az eljárási költségeket is köteles megtéríteni a fogyasztó felé.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a készülék egyáltalán nem javítható, ilyenkor nem árt, ha rendelkezésünkre áll a készülék eredeti számlája.
Érdemes-e biztosítást kötni?
A statisztikák szerint a nyugat-európai országokhoz képest Magyarországon minden negyedik ingatlanra nem kötnek biztosítást a tulajdonosok. Pedig a biztosítás megfelelő garanciát jelenthet a fent említett, a szolgáltató által meg nem térítendő és a lakásban keletkezett károk fedezésére.
Az alapbiztosítások általában tartalmazzák a tűz- és elemi károk elleni biztosítást (villámcsapás, robbanás, felhőszakadás, vihar stb.). Az alapbiztosításon kívül pedig kiegészítő biztosítás is köthető az ingatlanbiztosítások mellé, például a fent említett áramkimaradás esetére is.
