ÉRDEMES-E MEGVENNI BANKI KÖVETELÉS ALATT ÁLLÓ INGATLANT?
MIRE KELL FIGYELNI EGY ILYEN INGATLAN VÁSÁRLÁSAKOR? MELYEK AZ ELŐNYEI? MELYEK A HÁTRÁNYAI?
Arról a tényről, hogy az általunk kiválasztott lakást banki, vagy esetleg más jogosult általi követelés terheli, az ingatlan-nyilvántartásból tájékozódhatunk.
Sok kellemetlenségtől és időveszteségtől kíméljük meg magunkat, ha a nekünk tetsző és potenciálisan megvásárolandó lakás tulajdoni lapját vagy legalább az ingatlan-nyilvántartási legfontosabb azonosítóját, a helyrajzi számot (rövidítve hrsz.) elkérjük az eladótól, illetve az ingatlanközvetítőtől.
A helyrajzi szám alapján a Földhivatal nyilvántartási rendszeréből az ügyfélkapun keresztül egy évben 2 darab ingyenes tulajdoni lap hívható le elektronikusan. Természetesen rendelkezésünkre áll a lehetőség, hogy személyesen felkeressük az ország bármelyik földhivatalát (hivatalos nevén: Járási Hivatal Járási Földhivatala) és díj ellenében az ország bármely ingatlanjának tulajdoni lapjába betekintsünk információt kérve a lakás tulajdonosának személyéről és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett teherről.
A tulajdoni lap III. részén találjuk meg az ingatlanra bejegyzett terheket, így azt az információt is, hogy a lakást banki vagy esetleg más követelés terheli-e, fennáll-e jelzálogjog, elidegenítési vagy/és terhelési tilalom.
Mit is jelent a zálogjog, illetve a jelzálogjog, ki a személyes kötelezett, illetve a dologi kötelezett, mit értünk az elidegenítési és terhelési tilalom alatt?
A fenti kérdésekre a választ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben találjuk meg.
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje, a személyes adós nem teljesít. A zálogkötelezett tehát lehet maga az adós, vagy más személy is, olyan, aki az adós tartozásáért az ingatlanát biztosítékként ajánlja fel.
Ingatlanra vonatkozó zálogjog (jelzálogjog) megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is szükséges. Ehhez ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által készített okiratra van szükség.
A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori mértékéhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál.
A zálogtárggyal való helytállás kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
Ha a felek meghatározták azt az maximális összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. Ezt hívjuk keretbiztosítéki jelzálogjognak.
Ez azt jelenti tehát, ha valaki banki kölcsönt vesz fel, vagy visszatérítendő állami, önkormányzati, vagy munkáltatói támogatásban részesül és a hitel, kölcsön illetve a támogatás biztosítására jelzálogjogot alapítanak az ingatlanra, akkor a hitel, ill. kölcsönszerződésen kívül megkötésre kerül egy jelzálogjogot alapító szerződés is, amely alapján a hitelező a jelzálogjogának bejegyzését kéri a földhivatalnál, meghatározva a biztosíték összegét is.
Abban az esetben, ha a hitelfelvevő és a biztosítékul szolgáló ingatlan tulajdonosa ugyanaz a személy, akkor egyszerűbb a helyzet, hiszen csak az adósnak kell szerződést kötnie a hitelezővel. Ekkor a hitelt felvevő személyes adós és egyben jelzálogkötelezett is lesz.
Abban az esetben azonban, amikor a hitelt felvevő személy nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor az ingatlan tulajdonosának kifejezett írásbeli hozzájárulása szükséges az ingatlan megterheléséhez és a jelzálogjog bejegyzéséhez.
A gyakorlatban ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a fiatalok a szülők tulajdonában lévő ház tetőterében hoznak létre új lakást és vesznek fel ahhoz banki kölcsönt. Ilyen esetekben a bank nemegyszer ragaszkodik ahhoz, hogy a jelzálogjog, mint biztosíték a teljes ingatlanra bejegyzésre kerüljön. Előállhat ez a helyzet olyan lakás megvásárlásakor is, amikor a bank ragaszkodik a vétellel érintett lakáson kívül további ingatlannak, mint biztosítéknak a bevonására is, mert a hitelezett összeghez mérten az adott lakás nem nyújt elegendőbiztosítékot. Ekkor a fiatalok által megvásárolt lakáson kívül például a szülők lakására is bejegyzésre kerülhet a jelzálogjog, ezáltal a szülők a saját ingatlanukkal dologi adósok (zálogkötelezettek) lesznek az ügyletben.
Ebben ez esetben lesz egy vagy több személyes adós, aki a hitelt felveszi, és ún. dologi adós(ok), aki(k) a személyes adós nem fizetése esetén köteles(ek) tűrni, hogy a biztosítékul szolgáló ingatlant végső esetben akár elárverezzék és az árverés során befolyó vételárból a jelzálogjogosult hitelező kielégítést kapjon.
A jelzálogjog ezen kívül felkerülhet úgy is a lakás tulajdoni lapjára, ha a társasház közgyűlése,illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) erre vonatkozó felhatalmazása alapján a közös képviselő írásbeli határozatban a hátralékos közös költség tartozás erejéig jelzálogjogot alapít a lakásra és a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.
A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelőhátralékonként megismételhető.
A zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűenhasználni és hasznosítani, továbbá köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni.
Jelzálog fennállása esetén előállhat az a helyzet is, hogy jelzálog jogosult személye változik meg, mivel a biztosított követelés átruházásával vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára.
Fennállhat az az eset is, hogy ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli. Ezesetben a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg.
A jelzálogjog fennállása, hasonlóan a haszonélvezeti jog fennállásához alapesetben nem akadálya az ingatlan eladásának. Ebben az esetben a lakás eladásától, azaz a tulajdonos személyének megváltozásától függetlenül az ingatlant a jelzálogjog továbbra is terhelni fogja és a személyes adós nemfizetése esetén nem zárható ki az ingatlannak akár árverés útján történő értékesítése sem.
Árverés során a befolyó vételárat csökkentik az eljárási költségekkel, valamint a jelzálogjogosultat megillető összeggel és a fennmaradó összeg (ha lesz ilyen) kerül kifizetésre az ingatlan korábbi tulajdonosának, míg az árverési vevőterhektől mentesen megszerzi az ingatlan tulajdonjogát.
A fentiek miatt nagy jelentősége van annak, hogy a jelzáloggal terhelt lakás vásárlása előtttisztázzuk, hogy a teher milyen mértékű pontosan, illetve milyen összegű teljesítés szükséges abban az esetben, ha a lakást tehermentesíteni kívánjuk. Amennyiben a lakásnak a teherrel történő megvásárlása mellett döntünk, a fentiekre figyelemmel kell lenni és a vételárat is erre tekintettel kell meghatározni.
Az ingatlanok tulajdoni lapján a jelzálogjog biztosítékon kívül gyakran találunk elidegenítési és/vagy terhelési tilalom bejegyzést, amely jellemzően a jelzálogjoggal egyszerre kerül feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban a kölcsön vagy támogatás biztosítására.
Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen teherrel biztosított követelés esetén minden esetben szükséges a jogosult kifejezett hozzájárulása a lakás megvásárlásához, további megterheléséhez. Az adásvételi ügylet során a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának előzetes nyilatkozatát kell bekérni arról, hogy milyen feltételekkel adja ki az ún. törlési engedélyt, vagyis, hogy milyen összeget, milyen határidővel és milyen módon kell megfizetni ahhoz, hogy a lakás tehermentes lehessen, illetve megadja hozzájárulását a lakás eladásához.
Az ingatlanpiacon egy időben jellemző volt, hogy a kereskedelmi bankok a követelésüket és így az azok biztosítékait is csomagban, a követeléshez képest jelentős kedvezménnyel eladták erre szakosodott cégeknek. Ezek a cégek a lakásokat, mint a követelések biztosítékait úgy hirdették, mint jutányos áron megszerezhető ingatlanokat. Ezek a cégek nem indították meg a tartozást nem fizetőkkel szemben a végrehajtási eljárást, hanem gyakorlatilag lakottan, sokszor a lakás megtekintésének biztosítása nélkül hirdették az ingatlanokat vállalva a bent lakó adós mielőbbi, végső esetben végrehajtás útján történő kiköltöztetését, így remélve a kis befektetésük sokszoros haszonnal kecsegtető megtérülését.
Mit érdemes tehát tenni a lakás vásárlása, de praktikusan már az ártárgyalások megkezdése előtt?
- ellenőrizzük a lakás tulajdoni lapját,
- tisztázzuk, hogy a fennáll-e még és ha igen milyen összegben a jelzálogjoggal és elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított követelés,
- tisztázzuk, hogy nem történt-e a jelzálogjogosult, illetve az elidegenítés és terhelési tilalom jogosultjának személyében változás, ki a valós jogosult,
- tisztázzuk, hogy ki és mikor fogja az ingatlant tehermentesíteni (az eladó, akár az ügylet megkötése előtt, vagy az átadott foglalóból/vételár előlegből, vagy a vevő által felvételre kerülő hitel egy része vagy egésze kerül a jelzálogjogosult részére megfizetésre).
2022.04.30.
