MIT TEHETÜNK, HA ZAKLAT A SZOMSZÉD? MILYEN, A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVET IS ÉRINTŐ MAGATARTÁSOK FORDULHATNAK ELŐ A SZOMSZÉDOKKAL VALÓ EGYÜTTÉLÉS SORÁN.
„Rossz szomszédság török átok”- mondja a szólás. És sajnos ez nemcsak egy elcsépelt kifejezés.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy mi számít csendháborításnak és milyen eljárást kezdeményezhetünk a csendháborító szomszéd ellen. Nem egy esetben fordul elő azonban, hogy a szomszédok közötti viszony olyannyira elmérgesedik, hogy egymással szemben tanúsított magatartásaik akár a büntető törvénykönyv valamely tényállását is kimeríthetik.
Lássuk, melyek ezek!
Ki ne találkozott volna még azzal a jelenettel akár az életben, akár a filmekben, amikor valaki hazatérve, a lakás ajtaját nyitva észreveszi, hogy a szomszédja csendben leselkedik rá, vagy a szomszéd néni mindig éppen akkor nyitja ki a saját ajtaját és jelenik meg a folyósón érdeklődve, hogy kivel érkeztünk, amikor épp hazaérkezünk.
Ez a magatartás sokszor ismétlődve kifejezetten zavaró lehet, amely kimerítheti akár a zaklatás tényállását is.
A büntető törvénykönyv szerint ugyanis zaklatásnak minősül, ha valaki abból a célból, hogy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja.
A zaklatás miatt az elkövető, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A zaklatás megvalósulhat megfélemlítéssel is, amelynek minősített esetében a büntetés akár három év szabadság lehet
Előfordulhat, hogy a szomszédok között egy egyszerű vita, – például, hogy miért tart házibulit a fiatalember minden héten péntektől vasárnapig folyamatosan hangos zenei aláfestéssel – úgy elfajul, hogy a közgyűlésen egymásnak esve, a másikat sértő kifejezésekkel illetik.
Megvalósulhat ilyenkor rágalmazás, amely büntető törvénykönyv szerinti tényállása akkor valósul meg, ha az elkövető valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ilyenkor vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. Minősített esetről beszélhetünk – amelyhez a jogalkotó súlyosabb, két évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel -, ha a rágalmazást
- aljas indokból vagy célból,
- nagy nyilvánosság előtt, vagy
- jelentős érdeksérelmet okozva
követi el valaki.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése valósul meg akkor, ha valaki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít. Ilyenkor, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető. Abban az esetben, ha valaki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt már súlyosabb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Becsületsértés követi el, aki a rágalmazás tényállásán kívül mással szemben
- a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
- nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. Az ilyen elkövető vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Minden olyan kifejezés a becsület csorbítására alkalmas, amely sérti az emberi méltóságot. Becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény lehet egy arculcsapás.
Előfordulhat, hogy a nem szeretett szomszédot úgy akarja valaki bosszantani, hogy a levélszekrényből a levelét kiveszi és megsemmisíti. Ez nem tekinthető gyerekes csínynek, hiszen a büntető törvénykönyvben erre vonatkozóan kifejezett tényállás található levéltitok megsértése tényállás alatt.
Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. A büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Magánlaksértést követ el, aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad. Büntetése vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés lehet. Súlyosabb, három évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetése annak, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
- éjjel,
- fegyveresen,
- felfegyverkezve vagy
- csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
A más kertjébe vagy lakásába akár csak viccből is történő bemenetel tehát súlyos büntetéseket vonhat maga után, legjobb, ha erre már a gyermekeinknek is felhívjuk a figyelmét.
A fent ismertetett bűncselekményekkel kapcsolatban fontos tudni, hogy mindegyik csak magánindítványra büntethető, vagyis az elszenvedő félnek azt a szándékát, hogy az elkövető megbüntetését kéri, a bűncselekmény elkövetésről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül kifejezetten elő kell terjesztenie a rendőrségen, illetve a bíróságon.
A büntető törvénykönyv részletesen szabályozza, hogy az egyes bűncselekmények esetén milyen büntetési tétel alkalmazható, azonban a zaklató személlyel szemben lehetőség van személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést is alkalmaznia a bíróságnak.
Ilyen személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés a távoltartás, amelyet leginkább az amerikai filmekből ismerhetünk
A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás elrendelése esetén a bíróság magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt meghatározott személlyel – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát (a továbbiakban: távoltartással érintett személy). A bíróság ezen cél biztosítása érdekében magatartási szabályként előírhatja, hogy a terhelt a) meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve b) a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát.
Zaklatás esetén helye lehet kitiltásnak is, amely esetben közérdek veszélyeztetése esetén egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani az elkövetőt. A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év lehet.
Célszerű tehát a legnagyobb felháborodásunk ellenére is kétszer átgondolni, hogy mit is teszünk még akkor is, ha éppen a szomszéd bosszantott fel bennünket, hiszen egy vita során a fenti cselekményekből nem egyet mi magunk is megvalósíthatunk, így a szomszéddal nemcsak a lakóházban, hanem a bíróságon is találkoznunk kell majd. Ne feledjük azt sem, hogy a büntetőjog mindig csak az utolsó és legvégső eszköz lehet az ellentétek tisztázására, vagy megoldására. Így elsődlegesen igyekezzünk a kellemetlenkedő szomszéddal békés úton lezárni vitás helyzeteinket, akár külső személy bevonásával. Többek között ilyen ügyek rendezésére is hozták létre a mediátori rendszert, amely során független mediátor (közvetítő) segédkezik abban, hogy a vitás felek megoldják problémáikat. Ez segíthet abban, hogy az elmérgesedett helyzet ne fajuljon tovább, a felek ezen közvetítőn keresztül elő tudják adni véleményeiket és esély van egy kompromisszumos megoldás kidolgozására.
A közvetítői eljárásról itt olvasható részletesebb tájékoztató:
http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitoi-eljaras-bunteto-es-szabalysertesi-ugyekben
