KI FIZETI A RÉVÉSZT?
Lakás vagy ház vásárlásakor ki hozza az ügyvédet, milyen más költségek merülnek fel, illetve kit terhel az ezzel kapcsolatos költségek kifizetése?
A lakás vagy ház vásárlása önmagában is nagy beruházás, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen költségek merülhetnek még fel a vételáron felül.
Energetikai tanúsítvány
Az energetikai tanúsítvány készítése kötelező a lakás vagy ház adásvételek esetén. Ez egy olyan műszaki dokumentum, amely megmutatja a vevők számára az épület, lakás energetikai minőségét, valamint az esetleg szükséges és végrehajtható felújítási javaslatokat, korszerűsítéseket. Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes.
Ezt a tanúsítványt az eladó szerzi be és annak költségeit is az eladó állja. Az ingatlan elhelyezkedésétől és az ingatlan nagyságától függően átlagosan 10.000,-Ft és 30.000,-Ft közötti az ezzel kapcsolatos költség.
A földhivataltól beszerzendő okiratok
A lakás és ház vásárlása esetén a földhivataltól beszerzendő legfontosabb irat az ingatlan tulajdoni lapja. Az adásvételi szerződés szerkesztéshez az okiratszerkesztő ügyvéd minden esetben köteles beszerezni és ellenőrizni az ingatlan tulajdoni lapját, azonban mind eladóként, mind vevőként ezt magunk is megtehetjük. Az ügyfélkapuval rendelkező személyek évente 2 tulajdoni lapot kérhetnek le ingyenesen. Az ezen felüli tulajdoni lapokért 1.000,-Ft-ot (nem hiteles tulajdoni lap) illetve 3.600,-Ft-ot (e-hiteles tulajdoni lap) kell fizetni.
Ház vásárlása esetén feltétlenül szükség van az ingatlan térképkivonatára is, amely a tulajdoni laphoz hasonlóan elektronikus úton szerezhető be 2.250,-Ft megfizetése ellenében.
Hiteles, biztonsági elemekkel ellátott papír alapú tulajdonilap másolatot (szemle vagy teljes: 6250,-Ft-ért), térképmásolatot (3000,-Ft-ért) kizárólag az ingatlanügyi hatóságoknál (földhivatalok) és a kormányablakoknál lehet beszerezni.
Amennyiben valamilyen okiratra a földhivatalból szükség van, például nem áll rendelkezésre az utolsó hatályos társasház alapító okirat, vagy éppen egy szolgalmi jog bejegyzés alapját képező megállapodást és vázrajzot szeretnénk megtekinteni, akkor ezeket az okiratokat a tulajdonos vagy az általa meghatalmazott személy tudja iratmásolatként megrendelni és átvenni a földhivatalnál oldalanként 100,-Ft megfizetése ellenében. Ez utóbbi költségeket általában az eladók viselik, hiszen ezen iratok átadása az eladó kötelezettsége.
Az ingatlan kimérése
Ház vásárlása esetén költségként merülhet fel annak ellenőrzése, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképen a természetbeni állapotnak megfelelően van-e feltüntetve a lakóház, illetve a kerítés a jogi telekhatáron van-e. Ezen felmérést a földmérő tudja elvégezni, aki az ingatlan nagyságától és a pontos feladatoktól függően nettó 30.000,-Ft-100.000,-Ft között készíti el a dokumentációt, illetve jelöli ki természetben a telekhatárt. Amikor piros karókat látunk a telken a földben, akkor tudhatjuk, hogy földmérő dolgozott a területen. Ezen költségek viselése a felek megállapodásán múlik, a gyakorlatban a költségeket az eladó és a vevő közösen viseli.
Az ingatlanközvetítő díja
A lakás vagy ház értékesítésében közreműködő ingatlanközvetítővel az eladó köt szerződést, így a közvetítéssel kapcsolatban felmerülő díj fizetése is őt terheli. Az ingatlanközvetítői díjak az eladott ingatlan eladási vételára alapján kerülnek megállapításra, annak nettó 2,5-5%-ában. Vevőként azért tisztában kell legyünk azzal, hogy a közvetítő díját végső soron a vevő fizeti, hiszen a vételár meghatározásakor az eladó ezt a költséget figyelembe veszi, illetve az ingatlanközvetítő felé történő kifizetésére is általában a vevő által teljesített foglalóból kerül sor az ingatlan adásvételi szerződés aláírásával egyidőben.
Az ingatlan adásvétellel kapcsolatos, ügyvéd által készítendő okiratok
Ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a lakás, illetve házvásárlással kapcsolatos jogügylet, és a vevő tulajdonjoga bejegyezhető legyen a felek megállapodását, az ingatlan adásvételi szerződést írásban szükséges rögzíteni közjegyző által készített közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat formájában.
Általában a vevő gondoskodik az ügyvédről, így ő ad megbízást az eljárásra, az okiratok elkészítésére és a földhivatali eljárásra és az eljáró ügyvéd díját is a vevő szokta fizetni. Természetesen a szerződést kötő felek az ügyvédi költségek közös viselésében is megállapodhatnak.
Az ügyvédi kamara nem ad semmilyen ajánlást az ügyvéd által alkalmazandó díjakkal kapcsolatban. Az ügyvédi munkadíj az ügyvéd és az ügyfél között szabad megállapodás tárgya. Ingatlan adásvételek esetén a leggyakoribb a vételár bizonyos százalékához kötött, 0,5-1,5% közötti díjmegállapodás. A kisebb értékű ingatlanokra fixen egy minimális, általában nettó 75.000,-Ft-150.000,-Ft közötti díjat határoznak meg a felek.
Közös tulajdon megvásárlása esetén gyakori, hogy szükség van egy olyan megállapodásra, amely rögzíti, hogy a közös tulajdonból melyik tulajdonostárs melyik részt használhatja kizárólag. Ezen használati megállapodás meglétét hitelből történő vételárfizetés esetén a hitelt nyújtó bank minden esetben megköveteli, de ezen megállapodás léte a közös tulajdon használatát és a tulajdonostársak közötti későbbi viták elkerülését célozza. A közös tulajdon használatával kapcsolatos megállapodás elkészítése általában az adásvételi szerződéssel egyidőben, fix díj ellenében történik, amelynek ügyvédi költsége a konkrét ügytől függően nettó100.000,-Ft-250.000,-Ft között van. Ezen költséget a szerződéskötő felek általában közösen viselik, hiszen mind az eladónak, mind a vevőnek érdeke, hogy az adásvétel egy minden szempontból rendezett ingatlanra vonatkozzon.
A vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez kapcsolódó földhivatali költségek
Ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, a szükséges okiratokon kívül a földhivatal felé szolgáltatási díj fizetési kötelezettséggel is jár. A tulajdonjog bejegyzésének szolgáltatási díja helyrajzi számonként 6.600,-Ft. Amennyiben csak haszonélvezeti jogot kívánunk bejegyeztetni, úgy minden egyes bejegyzéshez fog kapcsolódni a 6.600,- Ft fizetési kötelezettség. Soron kívüli eljárásra is van lehetőség, ebben az esetben helyrajzi számonként további 10.000,-Ft szolgáltatási díj fizetése szükséges. Ezeket a költségeket a vevő fizeti meg, általában átutalással közvetlenül a földhivatalhoz.
A lakásvásárláshoz kapcsolódó, a vevő által fizetendő vagyonszerzési illeték, kedvezmények, illetve mentességek
A vevő tulajdonszerzéséhez kapcsolódó, és szintén a vevő által fizetendő kiadás lesz a vagyonszerzési illeték, amelyet az adóhatóság fog megállapítani fizetési meghagyás formájában. A vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség alapja a megszerzett ingatlan, illetve ingatlan tulajdoni illetőség forgalmi értéke.
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegre kell alkalmazni a 4%-os illetéket.
Fel kell hívni a figyelmet azonban, hogy az adóhatóság által figyelembe vett forgalmi érték nem biztos, hogy megegyezik a szerződésben rögzített vételárral, mivel az adóhatóságot önálló illetékalap megállapítási jog illeti meg, amely azt jelenti, hogy akár az ingatlan megszemlézése nélkül, a rendelkezésére álló adatbázisból nyert értékek figyelembevételével a vételártól eltérően állapíthatja meg a forgalmi értéket. Természetesen az ingatlant megszerző ezt a fajta értékmeghatározást vitathatja fellebbezés formájában.
Lakásvásárlás esetén az illetéktörvény (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény) az alábbi főbb kedvezményeket biztosítja az általános szabályhoz képest:
1. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.
2. Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja
a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok
b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon
– terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ezesetben nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
3. Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
4. Első lakástulajdonhoz kapcsolódó kedvezmények:
– az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.
– A magánszemély első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a fenti kedvezmények valamelyikét az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.
Az illetéktörvény az alábbi mentességeket biztosítja a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
1. A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy az állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdonának eladását nem igazolja (amelyre kedvezmény illetné meg), akkor a megállapított illetékből levonható a 15 millió forintos forgalmi érték után egyébként fizetendő illeték.
2. A magánszemély lakásvásárlásának mentessége is fennáll, amennyiben az a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározott visszavásárlási jog érvényesítésével, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényben meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik.
3. A lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása is mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Ezt akként kell alkalmazni, hogy minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
4. Amennyiben a lakás adásvételi szerződés egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagy házastársak között jön létre, akkor sem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
5. Az állam illetékmentességgel támogatja a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlását, ha a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak.
6. Szintén kapcsolódik a lakásbérbeadáshoz az a kedvezmény, amely szerint illetékmentes a lakástulajdon megszerzése, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron.
